Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A nagyüzemi állattartás környezeti és társadalmi hatásairól készített tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport a Stanford Egyetem és az USA mezőgazdasági minisztériuma vezetése alatt.

Ahogy a hús iránti kereslet növekszik évről évre, úgy változik meg hatására a vidék képe. Márpedig a világ hústermelése megháromszorozódott az elmúlt három évtized alatt - és a várakozások szerint a jelenlegi szint meg fog duplázódni 2050-ig...
A húsgyárak megjelenésének jelentős következményei vannak az emberi egészségre, a környezetre és a globális gazdaságra nézve - vonják le a tanulságot a tanulmány szerzői.

"A hústermelő ipar masszív, és ráadásul egyre növekszik. Ez a mi jelentésünk az első alkalom, hogy utánanéz valaki a nagyüzemi állattartás társadalmi, gazdasági, egészségügyi és környezeti hatásainak - feltárva az összefüggéseket -, és megoldásokat javasol a húsgyárak pusztító hatásainak mérséklésére" - mondja Harold A. Mooney biológia professzor és a Woods Környezetkutató Intézet főmunkatársa.

A világon jelenleg több, mint 1,7 milliárd állatot tenyésztenek fogyasztásra - elfoglalva velük a Föld szárazföldi területének több, mint egynegyedét.
A művelhető terület egyharmadát a takarmányuk megtermelésére használják fel.
A globális mezőgazdasági termelésben a hazai össztermék 40 %-át az állattenyésztés produktumai teszik ki.
Az állattenyésztési iparág - beleértve a takarmánytermelést és a szállítást is - a világ teljes üvegházgáz-kibocsátásának 18 %-áért felelős.

Bár úgy egymilliárd szegény ember is foglalkozik háziállat-tartással világszerte, megélhetésüknek legalább egy részét ebből a forrásból szerezve, a nagyüzemi állattenyésztés gyors térhódítása csökkentette a munkalehetőségeiket - számol be róla a tanulmány. Indiában és Kínában például, a nagyüzemi termelés sok vidéki kistermelőt megfosztott megélhetésétől, akik a nagyüzem nyomása mellett még az egészségügyi hatóságok folyamatos vegzálásának is ki vannak téve - hogy tegyenek eleget a globalizált piac élelmiszer-biztonsági követelményeinek.

Az emberiség fehérje-bevitelének egyharmadát teszi ki a húsfogyasztás: marhahús, baromfihús, sertéshús és egyéb húsfélék formájában.

"A túl sok állati eredetű fehérje fogyasztása nem előnyös az emberi táplálkozásban - persze, ez nem érvényes a fejlődő országok fehérjehiányosan táplálkozó szegény lakosaira."

Az egészségnél is erősebben képes rombolni a környezetet a nagyüzemi hústermelés. Ez az iparág az egyik legnagyobb környezetszennyező. Először is: a legelőket világszerte tönkre tették a 'túl'legeltetéssel vagy a takarmánytermeléssel, sok erdőt kivágtak, hogy állatfarmokat hozzanak létre a helyén. A takarmánytermelés víz, műtrágya, növényvédőszer és üzemanyag nagyarányú igénybe vételével jár.

Az állattenyésző telepeken termelődő nagy mennyiségű trágya is környezeti problémát okoz. "Mivel az állatokkal megetetett takarmánynak csak az egyharmada hasznosul, az állati ürülék a talaj és a víz elszennyeződésének fő forrása. Esettanulmányaink szólnak erről Kínára, Indiára, az Egyesült Államokra és Dániára vonatkozóan." A haszonállatok teljes foszforkiválasztásának mennyiségét a tudósok az emberének hét-kilencszeresére teszik. Ez a környezetre nézve nagy tehertétel.

Az állattelepek emellett nagy mennyiségben bocsátanak ki széndioxidot, metánt és más üvegházgázokat.

"Ha nem változtatunk a jelenlegi gyakorlaton, a nagyüzemi állattenyésztés várható növekedésével a jelenlegi környezeti tehertétel megduplázódik" - jelentette ki Henning Steinfeld az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) munkatársa.

Mi a lehetséges megoldás?

"Szeretnénk védeni azokat, akik csak egypár állatot tartanak a megélhetésük érdekében" - mondja Mooney.

"És szeretnénk bevonni az embereket, akik érdekeltek a nagyüzemi állattartásban, hogy jobb gyakorlatot alakítsanak ki: figyeljenek a környezet, a talaj megóvására, hatékonyan használják a vizet és a műtrágyát. Az országok ösztönözzék az állattartókat a jobb termelési gyakorlat megvalósítására."

A hústermelés valódi környezeti költségeit nehéz kiszámolni. Vegyünk egy szelet sonkát, amit reggelire fogyasztunk el. Először is számításba kell venni a földterületet, amin a sertést nevelték, a vizet, a műtrágyát, amivel a szemestakarmányt termelték a sertésnek, plusz a vele járó szennyezést. Ha mondjuk, a sonka Dániából származik, ahol kétszer annyi a sertés, mint az ország lakossága, a szemestakarmányt valószínűleg Brazíliából vásárolták az állat számára, ahol folyamatosan vágják ki az erdőt, hogy még több szóját termeljenek, ami a sertéstakarmány egyik fő alkotórésze, mondja Mooney.

"Az embereken nagyon sok múlik. Az egyes fogyasztón. Az emberek nem akarnak felhagyni a húsevéssel, bár én mindig reménykedem, hogy ahogy az emberek egyre többet tudnak, megváltoztatják a magatartásukat. Ha már tájékozottak, tudják, hogy van választásuk, segíthetnek felépíteni egy fenntarthatóbb és egyenlőbb világot, akkor képesek lesznek helyesen választani" - reménykedik Fritz Schneider a Svájci Mezőgazdasági Főiskola munkatársa, a jelentés egyik társszerzője.

Forrás: Stanford Egyetem - Livestock in a Changing Landscape
2010. március 18., csütörtök, 23:14:15

Idézet

Ma, ha csökkenteni akarjuk a CO2 kibocsátást, a vegetáriánus életmód feltétlenül a leghatékonyabb mód erre.

Hau Lung Bin, Taipei város polgármestere

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok