Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Az élelmiszerek közül a bárány- és marhahúsnak, valamint a sajtoknak a legnagyobb a karbon-lábnyoma. A zöldség és a gabona még mindig a „legzöldebb” élelmiszer. Már csak ezért is érdemes csökkenteni a húsfogyasztásunkat.

 

Az Environmental Working Group (EWG) amerikai környezetvédelmi szervezet kutatását az indokolta, hogy az amerikaiak húsfogyasztása (125 kg/fő/év) 60%-kal magasabb az európai átlagnál, és négyszerese a fejlődő országokénak. Míg a világ húsfogyasztása megháromszorozódott az elmúlt 50 évben (275 millió tonna 2007-ben), a Föld lakossága csak 81%-kal nőtt.

 

A tanulmány 20-féle élelmiszer: húsok (bárány, marha, sertés, baromfi), halak (lazac, tonhal), tejtermékek (tej, sajt, joghurt) és zöldségek (burgonya, rizs, paradicsom, brokkoli, lencse) karbon-lábnyomát vizsgálta.

 

A kutatás érdekessége, hogy az eddigi elemzésekkel ellentétben a kutatók a vizsgált élelmiszerek teljes életciklusát figyelembe vették a számítások során.

 

Tehát meghatározták a keletkező üvegházhatású gázok mennyiségét az állatok etetésére felhasznált takarmányok előállításától kezdve, az állatok felnevelésén majd ezt követően a feldolgozásán és szállításán keresztül egészen a felhasználásig, beleértve a hulladékgazdálkodást is. Az elemzés figyelembe vette a felhasználás, vagyis a főzés során keletkező veszteségeket, valamint külön számoltak az ételmaradékokkal is.

 

A tanulmány elsősorban a nagyüzemi élelmiszertermelésből származó terményeket, termékeket vizsgálta, így nem foglalkoztak pl. az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerekkel. A halak esetében is a nagyüzemi körülmények között tenyésztett halak környezetterhelését elemezték.

 

Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált termékek közül a legnagyobb mértékben a bárányhús előállítása terheli a környezetet. Ez azt jelenti, hogy 1 kg bárányhús előállítása 39,3 kg CO2-dal egyenértékű üvegházhatást okozó gáz keletkezésével jár. A sorban a következő a marhahús, ebből 1 kg előállítása során 27,1 kg CO2 kerül a légkörbe. A dobogó harmadik fokán a sajt áll (kilónként 13,5 kg CO2-kibocsátás).

 

A bárányhús esetében tapasztalható kiugró érték azzal magyarázható, hogy a bárányok a szarvasmarhához képest arányaiban nézve kevesebb húst adnak, viszont felnevelésük, táplálásuk hasonló mennyiségű üvegházgáz-kibocsátással jár.

 

A további adatokból jól látszik, hogy a marhahús előállítása

  • több mint kétszer annyi környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi sertéshús előállítása,
  • négyszer nagyobb környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi baromfihús előállítása,
  • 13-szor nagyobb környezetterheléssel jár, mint ugyanannyi zöldség pl. bab, lencse megtermelése.

 

A halak közül a lazac az előkelő 5. helyet foglalja el, amit a szakértők a haltáp előállításának magas környezeti terhével magyaráznak. Ezt erősítik a fogyasztási szokások is, ugyanis sok lazac ételmaradék formájában a kukába kerül.

 

Nem elhanyagolható az élelmiszer-hulladék szerepe

A tanulmány vizsgálta azt is, hogy az egyes élelmiszerek előállítása során melyik szakaszban a legnagyobb a környezetterhelés.

 

Az adatok azt mutatják, hogy a hústermelés esetében az üvegházhatást okozó gázok legnagyobb mennyisége a tenyésztés során keletkezik. A marhahúsok esetében ez az érték (90%) többek között a szarvasmarha metángáz termelésével valamint a takarmányozásra felhasznált növények termesztésével magyarázható.

 

Ezzel szemben a nem kérődző állatok, pl. szárnyasok nem termelnek metánt, így a tenyésztési szakaszban jóval alacsonyabb a környezetterhelésük, viszont nagyüzemi feldolgozásuk jóval több energiát és vizet igényel, mint a többi hústermelő állat feldolgozása.

 

A zöldségfélék a húsokkal ellentétben nem annyira a termesztés során, hanem inkább azt követően terhelik a környezetet, elsősorban a feldolgozás, a szállítás valamint a fogyasztásra történő előkészítéskor.

 

Nemcsak a termelők és a feldolgozó üzemek felelőssége a nagy mértékű üvegházgáz-kibocsátás. Az életciklus során a kibocsátás átlagosan legalább 20%-a a lánc végén, vagyis a nem megfelelően kezelt hulladék élelmiszer bomlása során keletkezik. Ezt leginkább úgy lehet csökkenteni, ha fogyasztóként előre megtervezzük a vásárlást, így csak a szükséges mennyiséget vesszük meg, minimalizáljuk a kidobott élelmiszer arányát, azt pedig a komposztba dobjuk.

 

Néhány érdekes adat a húsfogyasztás okozta környezetterhelésről

- Egy hamburger elhagyásával annyi üvegházgáz-kibocsátást takaríthatunk meg, mintha 200 kilométerrel kevesebbet autóznánk.

- Ha egy négyszemélyes család egy héten egy hús- és sajtmentes napot tart, olyan mintha négy hétig nem használna autót.

 

(Dióspatonyi Ildikó,  tudatosvasarlo.hu)

Idézet

Ha megnézed a klímaváltozás hatását a vízre, emberi egészségre, mezőgazdaságra, ökoszisztémákra, tényleg olyan sávba jutunk, ahol ezek a hatások nagyon súlyosakká válnak , még 1-1,5oC-os hőmérséklet emelkedéssel is.

Dr. Rajendra Pachauri, a Béke Nobel-díjas IPCC vezetője

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok