Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Jason Box elismert éghajlatkutató, a Dán és Grönlandi Geológiai Kutatóintézet professzora, számtalan cikk és tanulmány szerzője. Ha valakitől, hát tőle nem várná az ember, hogy sommásan össze tudja foglalni álláspontját egy olyan sokrétű kérdésben, mint a klímaváltozás, ám hála a Twitternek, a klimatológus egy mondatba sűríthette szakmai véleményét.

„Ha a jeges-tengeri metánkészlet akár egy töredéke is a légkörbe jut, baszhatjuk” – osztotta meg a kutató. 

Sajátos állásfoglalásával Box egy aggasztó felfedezésre reagált, melyet a Stockholmi Egyetem kutatói tettek a Jeges-tengeren. A svéd tudósok a Laptev kontinentális lejtő lábánál erős metánkiáramlásra lettek figyelmesek, egyes gázbuborékok pedig a felszínre is eljutottak. Utóbbi megfigyelés igazi újdonságnak számít, hiszen a kutatók korábban úgy vélték, a metán egyszerűen feloldódik a tengerben, majd az ott élő mikroorganizmusok elnyelik a gázokat.

Bár egyelőre nem találtak egyértelmű magyarázatot az eddig példátlan jelenségre, a tudósok szerint a buborékok felszínre jutásáért a térségben tapasztalt meleg tengeráramlatok felelősek. Mivel pedig az Északi-sarkvidék a Föld leggyorsabban melegedő pontja, a jövőben még több metán szökhet a felszínre a tengerek felmelegedésével és a fagyott altalaj felolvadásával.

Box szerint a felfedezés több mint aggasztó, hiszen a metán a széndioxidnál hússzor erősebb üvegházhatású gáz, így a hatalmas készletek kiáramlása katasztrofális hatással lehet a Föld éghajlatára. „Ha mindent elveszíthetsz, még egy valószínűtlen esemény kockázatát is komolyan kell venned. Az államok ezért költenek hadseregekre – arra az estre, ha megtámadnák őket. Nekünk most az a feladatunk, hogy szénmentes energiaforrásokba fektessünk” – fejtette ki Box, majd hozzátette: „A föld alatt kell tartanunk ezt a kibaszott metánt.”

 

Forrás:

Idézet

A globális felmelegedésre jelenleg gyakorolt emberi hatásra úgy is tekinthetünk, hogy globális méretű kísérletet folytatunk a Föld klímarendszerével. Sosem látott ütemű melegedésnek vagyunk tanúi, kevés, vagy nem létező tudással arról, hogy milyen instabilitások rejtőznek a klímarendszerben, és azok hogyan befolyásolhatják az életet a Földön.

Dr. Martin Kennedy, a Kaliforniai Egyetem geológusa

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok