Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Egy évtizednyi viszonylagos állandóság után 2007-ben újra növekedni kezdett a metán mennyisége a Föld atmoszférájában, állítják a Massachusetts Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Ez azért rossz hír, mert a metán a legfontosabb üvegházhatást kiváltó gázok közé tartozik.


A metán (CH4) légköri koncentrációja több mint a duplájára nőtt az iparosítás előtti időkhöz viszonyítva, ami körülbelül 20%-kal járul hozzá az emberi tevékenység miatt a légkörbe került üvegházhatású gázok által kiváltott globális felmelegedéshez. A metánszint kiegyenlítődése azonban egészen a közelmúltig arra utalt, hogy a földfelszínről a levegőbe jutott metántöbblet jórészt lebomlik az atmoszférában.

Image
A szarvasmarhák is sok metánt bocsátanak ki.

2007 eleje óta viszont felborult az egyensúly, írják az e heti Geophysical Research Letters szakfolyóiratban megjelent cikk vezető szerzői, Matthew Rigby és Ronald Prinn a MIT föld-, atmoszféra- és bolygótudományi tanszékének kutatói. Állításuk szerint az egyensúlyt a légkörbe jutott több millió tonnányi metángáztöbblet bontotta meg. A metán a mocsaras vidékeken és a rizsföldeken képződik. Sok metánt bocsátanak a levegőbe emésztésük folyamán a szarvasmarhák, valamint a gáz- és szénfeldolgozó üzemek. A metán jó részét az atmoszféra "tisztítószerének" is nevezett hidroxil (OH) szabadgyökkel való reakció semmisíti meg a légkörben.

A mostani növekedés egyik meglepő sajátossága, hogy szinte egyidejűleg minden mérőállomáson megfigyelték az egész bolygón. Ez azért különös, mert a metán többsége az északi féltekén kerül a légkörbe, és több mint egy évig tart, amíg az északi féltekéről származó gázok összekeverednek a déli félteke fölötti gázokkal. Ebből az következik, hogy ha a növekedésért kizárólag a metánkibocsátás a felelős, akkor a kibocsátásnak egyszerre, egyenlő mértékben meg kellett növekednie mindkét féltekén.

Az északi féltekén bekövetkezett metánkibocsátás növekedése magyarázható a Szibériában 2007-ben megfigyelt rendkívüli meleg időjárással, amely fokozhatta a bakteriális metánkibocsátást a mocsaras vidékeken. A déli féltekén azonban még ilyen feltételes magyarázat sincs a gázkibocsátás növekedésére.

Egy másik elképzelés szerint a metánszint-emelkedés oka - legalábbis részben - a metánbontó hidroxilgyökök koncentrációjának csökkenésében keresendő. Egyelőre azonban erre sincs meggyőző bizonyíték, mert a légköri hidroxilgyök-koncentráció becslésére használt jelenlegi módszerek meglehetősen pontatlanok.

Mivel a megnövekedett metánmennyiség jelentős mértékben hozzájárul a globális fölmelegedéshez, a kutatók legfontosabb feladata most az, hogy pontosabban meghatározzák a megnövekedett metánkibocsátás az eltávolítási sebesség egymáshoz való viszonyát.

Rigby és Prinn szerint túl korai még megmondani, hogy a most megfigyelt növekedés egy tartós metánszint-emelkedéshez való visszatérést, vagy csak egy viszonylag rövid tartamú rendellenesség kezdetét jelenti-e. Mivel azonban tömegarányosan véve a metán 25-ször "erősebb" üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, a mostani megfigyelést nem szabad figyelmen kívül hagyni, és a jelenséget gondosan nyomon kell követni a továbbiakban is.

 

(Pesthy Gábor, 2008. október 31., origo.hu)

Idézet

Ha a Föld új állapotba fog átmenni, azt nagyon gyorsan fogja megtenni.

 Dr. Martin Kennedy, az UC Riverside professzora a hirtelen klímaváltozásról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok