Olvad a világ legnagyobb fagyott tőzeglápja, ami felgyorsíthatja a globális felmelegedést – tudósít a New Scientist.
Nyugat-Szibéria hatalmas térsége 11 ezer évvel ezelőtti kialakulása óta most először olvad. A terület - ami akkora, mint Franciaország és Németország együtt – több billió tonna üvegházgázt bocsáthat a légkörbe. A tudósok attól tartanak, hogy ez potenciális fordulópontként működhet, és rohamosan erősödő globális felmelegedést okoz. A helyzet „egy ökológiai földcsuszamlás, ami talán visszafordíthatatlan, és kétségtelenül kapcsolatban áll az éghajlat melegedésével”, mondta Szergej Kirpotin, az oroszországi, Tomszki Állami Egyetem kutatója a New Scientist magazinnak. Mint hozzátette, az egész nyugat-szibériai, sarkközeli régió elkezdett olvadni, és „mindez az utóbbi három vagy négy évben történt”.
Gyorsan melegszik
Nyugat-Szibéria gyorsabban melegszik, mint a bolygó szinte bárhol másutt: az utóbbi 40 évben az átlaghőmérséklet kb. 3 oC-kal emelkedett. Feltevések szerint a melegedésnek több oka van: az ember-okozta klímaváltozás, az Északi-sarki oszcilláció néven ismert ciklikus légköri jelenség, és az olvadó jégből származó visszacsatolások. A 11 ezer éves lápok több billió tonna metánt tartalmaznak, aminek nagy része permafrostba (állandóan fagyott terület), és egy klatrátnak nevezett, mélyebben fekvő jégszerű struktúrába van bezárva. De ha a lápok olvadnak, nagy a kockázata, hogy tetemes metántartalmuk a légkörbe zúdulhat.
A kutatók riadalommal reagáltak a felfedezésre, arra figyelmeztetve, hogy a globális hőmérsékleti előrejelzéseket át kell értékelni. „Amikor elkezdesz beavatkozni ezekbe a természetes rendszerekbe, olyan helyzetbe kerülhetsz, ahol az visszafordíthatatlan”, mondta David Viner, a Kelet-Angliai Egyetem kutatója a Guardian újságnak. „Ez nagy gond, mert a permafrostot nem teheted vissza, ha egyszer eltűnik. Az emberi tevékenység a kiváltó oka, és még jobban fel fogja hajtani a hőmérsékletet, mint a kibocsátásaink.” Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2001-ben úgy gondolta, hogy 1990 és 2100 között a globális hőmérséklet 1,4 oC és 5,8oC között fog emelkedni. Azonban ezek a becslések csak az ismert üvegházgáz kibocsátások által kiváltott globális felmelegedést vették figyelembe. „A földtömegeknek ez a pozitív visszacsatolása akkor ismeretlen volt”, mondta Dr Viner. „Fogalmuk sem volt, mennyit fog ez hozzáadni a globális felmelegedéshez.”
