Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Katasztrofális felengedésnek nevezték el a kutatók azt a folyamatot, amely az északi félteke éghajlatában kibontakozni látszó felmelegedés egyik következménye. A növekvő átlaghőmérséklet a szibériai síkságra is érvényes, amit a fagyott területen keletkező kis tavak is bizonyítanak. A tavak azonban nemcsak vizet, hanem bomlástermékeket, főként metángázt is tartalmaznak, amely a légkörbe jutva tovább pusztítja a Földünket védő ózonpajzsot.

Bolygónk leghatalmasabb, összefüggően permafrost (állandóan fagyott) területe a szibériai síkság. A legutóbbi években azonban az Észak-Szibéria felett átrepülő gépekről már nem szürkés kopárságot, hanem egyre szaporodó tavak láncolatát látni. Az ok: az általános felmelegedés következtében a jeges talaj felszíne felenged, s  mert alatta még fagyottak a mélyebb talajrétegek, azok mélyedéseiben tavak képződnek, amelyek elpárologtatásához a szibériai nyár enyhe melege nem elegendő.

Az ilyen tavak képződése veszélyes is lehet. Ha a permafrost területek talaja tovább melegszik a felettük keletkezett tavak leszivárgó vizétől, az egykor ott élt gazdag állat- és növényvilágnak, például a szibériai mamutoknak a maradványai bomlásnak indulnak, ami egyebek mellett metángáz-képződéssel jár. Ez esetben a felszabaduló metán is a felszínre emelkedik. Hogy a folyamat nemcsak elméleti, azt jelzi, hogy egyes tavakban máris hatalmas buborékokban böffen a felszínre a gáz. A metán viszont a széndioxidnál is hússzorta nagyobb hatással képes növelni a felső légrétegek hővisszaverő képességét károsító ózonpajzsot. Ezáltal még hatékonyabban jutnak az alsó légrétegekbe a Nap léghevítő sugarai, fokozódik a melegházhatás, s beindul a körforgás: további permafrost-rétegek engednek fel, még inkább növekszik a tavak területe, amelyekből még több metán juthat a levegőbe.

A riasztó jelenségnek a kaliforniai egyetemen kutató Ted Schuur klimatológus már nevet is adott: katasztrofális felengedés. A múlt évben kutatócsoportokat alakítottak, amelyek egyrészt igyekeznek megállapítani, hogy a permafrost rétegekben (Alaszkában, Kanadában, Finnországban is) mennyi lehet a korábbi meleg időszakok után a jeges talajba bezárt flóra és fauna széntartalma, másrészt pedig azt, hogy a  maradványok elbomlásával keletkező metángáz milyen mértékben fokozná az ózonpajzs pusztulását és milyen mértékben járulna hozzá a főleg az északi féltekén jelentkező felmelegedéshez.

Az első becslések súlyos helyzetet jósolnak: ezek ugyanis több kárt okozhatnak, mint az emberi tevékenység következtében keletkező káros emissziók. Sajnos, e folyamatokat feltehetően a XVIII. században megindult ipari forradalom indította el.

 

(karpatinfo.net)

Idézet

Ma, ha csökkenteni akarjuk a CO2 kibocsátást, a vegetáriánus életmód feltétlenül a leghatékonyabb mód erre.

Hau Lung Bin, Taipei város polgármestere

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok