Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Egy új jelentés szerint alulértékelt a tűz erőteljes és átfogó hatása az ökoszisztémákra és a Föld sok folyamatára, köztük a klímaváltozásra.

 

„Becslésünk szerint az égetéssel történő emberi erdőirtás egyötöddel járul hozzá az ember-okozta üvegházhatáshoz – és ez a százalék növekedhet”, mondta Thomas W. Swetnam, a cikk társszerzője Tucsonból, az Arizonai Egyetemről (UA). „Teljesen egyértelmű, hogy a tűz elsődleges katalizátora a globális klímaváltozásnak”, mondta az Arizonai Egyetem Évgyűrűkutató Laboratóriumának igazgatója. Szerinte „A cikk hadba hívó üzenet a földtudományok művelőinek, hogy vizsgálják, és jobban megértsék a tűz szerepét a Föld rendszerében.”

 

A csoport arról is beszámol, hogy az összes tűz együttesen akkora mennyiségű szén-dioxidot bocsát a légkörbe, ami a fosszilis üzemanyag égetésből származó mennyiség 50 százalékával egyenlő. „A tüzek nyilvánvalóan az egyik fő, klímaváltozásra adott válasz, de a tüzek nem csak válasz – visszacsatolnak a melegedésre, ami több tüzet táplál”, mondja.

 

Amikor a növényzet ég, a tárolt szén ezzel járó kiszabadulása fokozza a globális felmelegedést. Minél több a tűz, annál több szén-dioxid szabadul ki, és annál nagyobb a melegedés – minél nagyobb a melegedés, annál több a tűz. A fekete szénként is ismert nagyon finom pernye, ami a tűz által jut a légkörbe, szintén hozzájárul a melegedéshez. Swetnam szerint „Az ijesztő pont ott van, hogy a visszacsatolások és egyéb bizonytalanságok miatt lehet, hogy nagyon alulértékeljük a tűz szerepét, mint a jövő klímaváltozásának hajtóerejét.”

 

A cikk 22 szerzője felszólítja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületet, vagy IPCC-t, hogy ismerje el a tűz szerteágazó szerepét a globális klímaváltozásban, és jobban építse be a tüzet a klímaváltozásról szóló, jövendő modellekbe és jelentésekbe. David Bowman, a cikk társszerzője szerint, „Nagy aggodalommal tölt el minket, hogy a tüzet nem építették be részletesen és megfelelően a klímamodellekbe. Meglepő, hogy a táj arculatának ilyen meghatározó részét ennyire mellőzték.

 

A cikk, „Tűz a Föld rendszerében”, a Science újság április 24-i számában fog megjelenni…

 

Mivel a tűz az embernél korábban létezett a Földön, mindenütt fellelhető aktivitása egyszerre elfogadott és figyelmen kívül hagyott. Bowman, az egyik társszerző szerint „a tűz rendkívül nyilvánvaló, de mélyen kifinomult.”

 

A cikk összeköti a tűzről alkotott tudásunkat olyan eltérő területekről, mint az ökológia, globális modellezés, fizika, antropológia, környezettörténet, orvostudomány, és éghajlatkutatás. Mint a szerzők írják, a Föld működésének teljesebb megértése megkívánja annak felismerését, hogy a tűz hogyan fonódik össze az ember és a Föld történetével, és egyben hajtóereje is ezeknek.

 

Jennifer K. Balch, az egyik társszerző a cikkről így beszél: „Ez a szintézis az alkalmazkodás előfeltétele a tűz visszacsatolások utóbbi időben megfigyelt felerősödéséhez, amit felgyorsít a klímaváltozás, a felszíni növénytakaró gyors átalakulása, és az idegen fajok behozatala.” Mint megjegyezte, „tüzek vannak ott, ahol általában nem látunk tüzeket”, és rámutatott a nagyobb és gyakoribb tüzek megjelenésére, az USA nyugati felétől a trópusokig.

 

Swetnam szerint a trópusok égésén túl évente óriási területeken égnek le az északi erdők Szibériában, Kanadában és Észak-Európában. Mint mondja, „Alulbecsült az erdőtűz szerepe az északi vidékeken. Egyedül az orosz erdők tartalmazzák az északi féltekén a szárazföldön tárolt szén több mint 50 százalékát.” Hozzáteszi, hogy a felmelegedés az északi szélességi fokok mentén zajlik leggyorsabban. Mint mondja, az utóbbi pár évben leégett szibériai erdők területe nagyobb, mint Virginia állam az USA-ban. Ahogy a világ melegszik, valószínű, hogy több ilyen terület fog leégni, ami gyorsítja a melegedést.

 

Holisztikus tűztudományt sürgetve Balch megjegyezte: „Nem megfelelően gondolkodunk a tüzekről. A tűz ugyanolyan elementáris, mint a levegő és a víz. Egy tűzbolygón élünk. Egy tűzfaj vagyunk. A tűz tanulmányozása mégis nagyon szétforgácsolt. Rengeteget tudunk a szénciklusról, nitrogénciklusról, de nagyon keveset tudunk a tűzciklusról, vagy arról, milyen körforgásban van a tűz a bioszférában.”…

 

(ScienceDaily, 2009. április 29.)

Idézet

Ha nem eszünk húst, akkor lesz elég ételünk, és az élelmiszerárak nem fognak olyan magasra törni, mint ahogy azt most teszik. Vannak olyan helyek, ahol az embereknek nincs ennivalójuk, mert az túl drága.

Ching Hai Legfelsőbb Mester a vegetáriánusság jótékony hatásáról

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok