Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Az elmúlt heteket két téma határozta meg: egyrészt a menekültáradat, másrészt a szélsőséges időjárás. Pedig ha visszanézzük, hogy a lassan két évtizedes előrejelzések mit jósoltak arra az esetre, ha semmit se teszünk a klímaváltozás ellen, akkor nincs min meglepődni: térségünkre gyakori hőhullámokat és extrém csapadékeloszlást, valamint globális klímamenekülteket jövendöltek a szakértők. A jóslatokat azonban senki nem vette elég komolyan, hisz azóta is folyamatosan nő a globális üvegházgáz-kibocsátásunk. Magyarország pedig végképp nem jár élen a klímaválság elleni harcban, hisz nemcsak az egy főre jutó kibocsátásunk van jelentősen a világátlag felett, de a megújuló energiák terén is csúnya lemaradásban vagyunk.

 

 

A Nature nemzetközi tudományos lap idén júliusban mutatott be egy friss kutatást, miszerint a klímaváltozás miatt Európában kétszeresére, de egyes városokban akár négyszeresére is nőtt a hőhullámok esélye. A hőhullámok várható növekedését már a legelső klímavizsgálatok is megjósolták, ahogy a sosem látott extrém csapadékmennyiséget is. Mindkét klimatikus hatást a saját bőrünkön érzékelhettük az elmúlt napokban, még meteorológus sem emlékezett akkora özönvízre, mint ami a napokban elmosta Budapestet.

Az viszont kevésbé érzékelhető számunkra, hogy a klímaváltozás miként lehetetleníti el az emberek életét a Közel-Keleten, Afrikában és Dél-Ázsiában. A több százezer lakos haláláért és menekültek millióiért felelős szíriai polgárháborút egyértelműen a klímaváltozás következtében kialakult 2006-2009 közötti, addig sosem tapasztalt szárazsággal és terméskieséssel köti össze a Kaliforniai Egyetem idén tavasszal bemutatott vizsgálata.

Klíma, válság, konfliktus

De nem ez az egyetlen, milliós menekültáradattal járó konfliktus, amely a globális klímaváltozáshoz köthető: egy 2009-es kutatás az afrikai fegyveres konfliktusok gyakorisága, és a felmelegedés közötti összefüggést mutatott be. A Science tudományos folyóirat 2013-ban megjelent cikke 60 konkrét esetet megvizsgálva arra jutott, hogy a klímaváltozás következtében fellépő extrém csapadék és időjárás egyértelműen összeköthető konfliktusokkal. De még fegyveres konfliktus sem kell ahhoz, hogy az extrém időjárás, az aszályok és az ezek nyomán kialakuló éhezés miatt a szegény déli országok milliói legyenek kénytelenek elhagyni az otthonukat – épp azok, akik a legkevésbé járultak hozzá a klímaváltozáshoz. Egy afrikai vagy egy dél-ázsiai lakos üvegházgáz-kibocsátása ugyanis még mindig csak töredéke egy európaiénak.

És ez egyre csak rosszabb lesz. A Guardian napokban megjelent cikke idézi azt a kutatást, amely szerint 2050-ig 150 millió embernek kell elhagynia a lakhelyét, térségét a klímaváltozás miatt.

A menekültek növekvő számának kapcsán szeretünk tőlünk teljesen független körülményekre mutogatni, de talán azt is megvizsgálhatnánk, hogy hazánk mit tesz a klímaváltozás ellen. Merthogy leginkább semmit.

Magyar megújulók: harmincszoros lemaradásban Csehország mögött

Magyarországon jelenleg 10 százalék körül áll a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiatermelésből, ám ennek jelentős része sajnos a környezeti szempontból nem feltétlenül előnyös fatüzelésből származik. Miközben a világban energiaforradalom zajlik, és dinamikusan nő a szélenergia felhasználása, hazánkban évek óta nem bővül a kapacitás. A szomszédos Ausztria mintegy ötször annyi szélenergiát használ, mint hazánk. A napelem-kapacitásunk pedig – részben a megfelelő támogatások szűkössége miatt – még mindig csak 77 MW egy idei összegzés szerint, pedig a hazánknál kisebb Szlovákiában 538 MW, a tőlünk északabbra fekvő Csehországban pedig a magyar közel harmincszorosa, 2126 MW a napelem-kapacitás.

Hogy a szíriai és az iraki válságot mennyire lehet összefüggésbe hozni a klímaváltozást leginkább előidéző olaj utáni hajszával, messzire vezető kérdés lenne. Bár ezen a területen sem vagyunk ám ártatlanok, hiszen a részben állami tulajdonú MOL igen aktívan van jelen az iraki kurd területeken.

Az októberben megrendezésre kerülő párizsi klímakonferencia valószínűleg az utolsó esélyünk lesz arra, hogy a világ országai a klímakatasztrófa megállítása mellett köteleződjenek el, de félő, hogy a rövidtávú gazdasági érdekek megint fontosabbak lesznek, mint a fizikai túlélésünk. Mi meg megint nyugodtan hátradőlhetünk, és valós cselekvés helyett továbbra is mutogathatunk a népszerű összeesküvés-elméletek egyik kedvenc szereplőjére, a „háttérhatalomra”, amely galád módon elárasztja hazánkat menekültekkel, és chemtraillel módosítja az időjárásunkat.

Simon Gergely (Greenpeace)

forrás: kettosmerce.blog.hu

Idézet

Változtatnunk kell a viselkedésünkön, meg kell tanulnunk kevesebb energiát használni, és kevesebb szennyezést elõállítani. Ha közülünk minden egyes ember eszerint cselekszik, hatalmas javulások érhetõk el.

Emma Thompson, színésznõ, 2006. április
Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok