Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Az elmúlt heteket két téma határozta meg: egyrészt a menekültáradat, másrészt a szélsőséges időjárás. Pedig ha visszanézzük, hogy a lassan két évtizedes előrejelzések mit jósoltak arra az esetre, ha semmit se teszünk a klímaváltozás ellen, akkor nincs min meglepődni: térségünkre gyakori hőhullámokat és extrém csapadékeloszlást, valamint globális klímamenekülteket jövendöltek a szakértők. A jóslatokat azonban senki nem vette elég komolyan, hisz azóta is folyamatosan nő a globális üvegházgáz-kibocsátásunk. Magyarország pedig végképp nem jár élen a klímaválság elleni harcban, hisz nemcsak az egy főre jutó kibocsátásunk van jelentősen a világátlag felett, de a megújuló energiák terén is csúnya lemaradásban vagyunk.

 

 

A Nature nemzetközi tudományos lap idén júliusban mutatott be egy friss kutatást, miszerint a klímaváltozás miatt Európában kétszeresére, de egyes városokban akár négyszeresére is nőtt a hőhullámok esélye. A hőhullámok várható növekedését már a legelső klímavizsgálatok is megjósolták, ahogy a sosem látott extrém csapadékmennyiséget is. Mindkét klimatikus hatást a saját bőrünkön érzékelhettük az elmúlt napokban, még meteorológus sem emlékezett akkora özönvízre, mint ami a napokban elmosta Budapestet.

Az viszont kevésbé érzékelhető számunkra, hogy a klímaváltozás miként lehetetleníti el az emberek életét a Közel-Keleten, Afrikában és Dél-Ázsiában. A több százezer lakos haláláért és menekültek millióiért felelős szíriai polgárháborút egyértelműen a klímaváltozás következtében kialakult 2006-2009 közötti, addig sosem tapasztalt szárazsággal és terméskieséssel köti össze a Kaliforniai Egyetem idén tavasszal bemutatott vizsgálata.

Klíma, válság, konfliktus

De nem ez az egyetlen, milliós menekültáradattal járó konfliktus, amely a globális klímaváltozáshoz köthető: egy 2009-es kutatás az afrikai fegyveres konfliktusok gyakorisága, és a felmelegedés közötti összefüggést mutatott be. A Science tudományos folyóirat 2013-ban megjelent cikke 60 konkrét esetet megvizsgálva arra jutott, hogy a klímaváltozás következtében fellépő extrém csapadék és időjárás egyértelműen összeköthető konfliktusokkal. De még fegyveres konfliktus sem kell ahhoz, hogy az extrém időjárás, az aszályok és az ezek nyomán kialakuló éhezés miatt a szegény déli országok milliói legyenek kénytelenek elhagyni az otthonukat – épp azok, akik a legkevésbé járultak hozzá a klímaváltozáshoz. Egy afrikai vagy egy dél-ázsiai lakos üvegházgáz-kibocsátása ugyanis még mindig csak töredéke egy európaiénak.

És ez egyre csak rosszabb lesz. A Guardian napokban megjelent cikke idézi azt a kutatást, amely szerint 2050-ig 150 millió embernek kell elhagynia a lakhelyét, térségét a klímaváltozás miatt.

A menekültek növekvő számának kapcsán szeretünk tőlünk teljesen független körülményekre mutogatni, de talán azt is megvizsgálhatnánk, hogy hazánk mit tesz a klímaváltozás ellen. Merthogy leginkább semmit.

Magyar megújulók: harmincszoros lemaradásban Csehország mögött

Magyarországon jelenleg 10 százalék körül áll a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiatermelésből, ám ennek jelentős része sajnos a környezeti szempontból nem feltétlenül előnyös fatüzelésből származik. Miközben a világban energiaforradalom zajlik, és dinamikusan nő a szélenergia felhasználása, hazánkban évek óta nem bővül a kapacitás. A szomszédos Ausztria mintegy ötször annyi szélenergiát használ, mint hazánk. A napelem-kapacitásunk pedig – részben a megfelelő támogatások szűkössége miatt – még mindig csak 77 MW egy idei összegzés szerint, pedig a hazánknál kisebb Szlovákiában 538 MW, a tőlünk északabbra fekvő Csehországban pedig a magyar közel harmincszorosa, 2126 MW a napelem-kapacitás.

Hogy a szíriai és az iraki válságot mennyire lehet összefüggésbe hozni a klímaváltozást leginkább előidéző olaj utáni hajszával, messzire vezető kérdés lenne. Bár ezen a területen sem vagyunk ám ártatlanok, hiszen a részben állami tulajdonú MOL igen aktívan van jelen az iraki kurd területeken.

Az októberben megrendezésre kerülő párizsi klímakonferencia valószínűleg az utolsó esélyünk lesz arra, hogy a világ országai a klímakatasztrófa megállítása mellett köteleződjenek el, de félő, hogy a rövidtávú gazdasági érdekek megint fontosabbak lesznek, mint a fizikai túlélésünk. Mi meg megint nyugodtan hátradőlhetünk, és valós cselekvés helyett továbbra is mutogathatunk a népszerű összeesküvés-elméletek egyik kedvenc szereplőjére, a „háttérhatalomra”, amely galád módon elárasztja hazánkat menekültekkel, és chemtraillel módosítja az időjárásunkat.

Simon Gergely (Greenpeace)

forrás: kettosmerce.blog.hu

Idézet

Egyértelműen nem vagyunk sínen a két fokos hőmérséklet emelkedéshez e pillanatban. Sokkal inkább vagyunk sínen a három, vagy négy fokos hőmérséklet emelkedéshez, és el kell gondolkodnunk azon, hogy ez mit jelent valójában.

Dr Alice Bows , a Tyndall Centre jelentésének egyik szerzője

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok