Dan Kitwood— Getty Images
Mégha Európa birkózik is azzal, hogy hogyan csillapítsa a bevándorlási hullámot, a szakértők figyelmeztetnek: az áramlat valószínűleg súlyosbodni fog, ahogy a klímaváltozás kiváltó tényezővé válik.
A hétvége folyamán több mint 10 000 bevándorló és menekült utazott Magyarországon át Nyugat-Európába. Konfliktus sújtotta és elszegényedett hazájukból menekülnek, abban a reményben, hogy biztonságosabb életet találnak külföldön. Bár Európa küszködik azzal, hogy miként fogadja be az új érkezőket, emberjogi aktivisták és bevándorlási szakértők figyelmeztetnek : a mozgolódás, feltehetően, nem enyhül a közeljövőben. A kezelhetetlen háborúk, a terror és a szegénység a Közel-Keleten és azon túl, a későbbiekben is migrációs hullámokat idéznek elő. Egy további tényező, mondják a kutatók, előreláthatóan rontani fog mindezen: a klímaváltozás.
2006 és 2011 között Szíria hatalmas területei rendkívüli szárazságtól szenvedtek, amelyet, klimatológusok szerint, az éghajlatváltozás tovább súlyosbított. A Proceedings of the National Academy of Sciences magazin friss jelentése szerint, az aszály következtében nőtt a szegénység, illetve fokozódott a városi területekre költözés. A beszámoló a Scientific American lapban is megjelent. „ Az akkori szárazság, azon túlmenően, hogy az Assad - rendszer rosszul kezelte, két millió ember áttelepüléséhez vezetett Szírián belül," közli Francesco Femia, a Washington D.C.-beli Center for Climate and Security (Klímakutató és Biztonságpolitikai Központ) munkatársa. „A belső áttelepülés hozzájárulhatott ahhoz a társadalmi elégedetlenséghez, amely polgárháborúba torkollott és amely Európába tartó menekültáradatokhoz vezetett." És ami megtörtént Szíriában, bekövetkezhet máshol is a jövőben.
Az Amerikai Védelmi Minisztérium (U.S. Department of Defense) által finanszírozott texasi Strauss Center klímaváltozási és afrikai politikai stabilitás projektjének (Strauss Center project on Climate Change and African Political Stability in Texas) klimatológusai szerint, a Közel-Keleten és Afrikában az éghajlatváltozás már kihatott az időjárásra. Ezek a változások hozzájárultak az egyre gyakoribb természeti katasztrófákhoz, mint az árvíz és a szárazság. A mezőgazdasági földterület elsivatagosodik és a hőhullámok elpusztítják a termést és a legelésző állatokat. A Femia Klímakutató és Biztonságpolitikai Központ (Femia's Center for Climate and Security) szerint, hosszú távon, a változó időjárási jelenségek az érintett területekről valószínűleg a városok felé üldözik a mezőgazdasági termelőket, a halászokat és a pásztorokat - mint ahogy Szíriában már meg is történt. Mind a Pentagon, amely a klímaváltozást mint 'veszélyeket megsokszorozó' tényezőt tart számon, mind az amerikai elnökjelölt Hillary Clinton, figyelmeztetett a 'víz-háborúkra', melyekben a rivális kormányok vagy mílíciák a csökkenő források megszerzéséért harcolnak, bevándorlók még nagyobb hullámait űzve el a biztonság és ellátás után kutatva. Augusztus 31-én az alaskai Anchorage-ban megrendezett klímaváltozási konferencián John Kerry külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az éghajlatváltozás bevándorlók új csoportját hozhatja létre, akikre 'éghajlati menekültekként' utalt. „Az ember azt hiszi, hogy a bevándorlás a szélsőségesség következtében jelent kihívást Európa számára. Várjunk amíg meglátjuk, mi történik, amikor víz-, vagy élelemhiány jelentkezik, vagy épp egyik törzs küzd a másik ellen a puszta megélhetésért" - mondta.
Biztonsági elemzők azt mondják, ők már látják a klímaváltozás hatását, kiváltképpen Észak-Afrika és a Száhel-övezet (közvetlenül a Szahara sivatagtól délre elhelyezkedó mezőgazdasági övezet) migrációs mintáiban. „ Úgy tűnik, az összes mutató elég egyértelműen jelzi, hogy a klímaváltozás - így az elsivatagosodás és a vízhiány, vagy az árvizek - nagy mértékben hozzájárulnak az emberek elvándorlásához," mondja Michael Werz, a washingtoni Center for American Progress politikai csoport főmunkatársa. Szírek és afgánok alkotják a jelenleg Európába áramló menekültek többségét, de a száheli afrikaiak sem maradnak le nagyon mögöttük. „ Senki sem mondja azt, hogy inkább csomagolok és Európába megyek, mert arra számítok, hogy emelkedik a CO2 - kibocsátás, " állítja. De a gyűrűző hatások - a rossz termés, a gyengélkedő állattenyésztés és az erőforrásokért folyó helyi konfliktusok - már most észak felé űzik a Száhel - övezet lakóit, azért, hogy a szegénység elől meneküljenek. Líbia összeomlása szélesre tárta a kapukat a bevándorlók előtt, és az embercsempészek előtt, akik a Földközi- tengeren keresztül hajókkal szállítják őket Európába.
Miközben az európaiak azon vitatkoznak, hogy mit tegyenek a bevándorlók özönével, nemzetközi felhívás hangzott el azoknak a régióknak a stabilizálására, ahonnan jönnek. „ De nem elég a konfliktus megszüntetéséről beszélni", mondja Femia. „ Sokkal több figyelmet kell szentelni komolyabb források felhasználására az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a vízbiztonság és az élelmiszer - biztonság elősegítéséhez, azért, hogy ne az elvándorlás legyen az elsődleges lehetőség." A problémát annak gyökerénél úgy oldjuk meg, ha nem a konfliktust fejezzük be, hanem már azelőtt megállítjuk, mielőtt elindulna. És ez azt jelenti, hogy az éghajlatváltozást is kezeljük.
Forrás
- Aryn Baker 2015 szeptember 7.; Time.com