Ha nem tesznek valamit azonnal, Jakartát tíz éven belül elnyelheti az óceán. Talán mondanom se kell, hogy annak azért lehetnek drámai következményei, ha hirtelen eltűnik a Föld színéről egy harmincmilliós város, pláne a világ negyedik legnépesebb országának gazdasági-politikai központja.
Teázgatás árvíz idején.
Jakartában az elmúlt években hétköznapivá váltak az árvizek,
a várost övező hegyekben az év 300 napjában van felhőszakadás,
a városba 13 folyóból áradnak a vizek. És még süllyed is.
Fotó: Dita Alangkara/AP
De hogyan fordulhat elő ilyesmi? A New York Times nagyriportban tárta fel az okokat, amelyek közül az első és legfontosabb maga az ember.
Kezdjük azzal, hogy Jakarta a városalapításra tán legkevésbé ideális helyen van. Egyik oldalról a Jávai-tenger, a többi oldalról hegyek övezik, ezekben a hegyekben pedig évi átlag 300 napon van felhőszakadás. Jakartát egykor 13 folyó szelte át, de az elmúlt bő fél évszázadban ezek egy részét beépítették a minden központi terv, felügyelet, engedély nélkül beköltöző és építkező tömegek. A várost, amely mangrove-erdőkre, lápokra, vízgyűjtőkre épült, mostanra javarészt aszfalt és beton borítja, így a hegyekből érkező víz csak átzúdul rajta, gyakran napokig tartó árvizeket okozva.
A helyzet iróniája, hogy bár rengeteg a víz, a vízellátás csapnivaló. Amire a harmincmilliós lakosság részben illegális kútfúrásokkal válaszol, ezzel gyakorlatilag kiszivattyúzzák a város alól a vizet, ami miatt viszont a talaj, amin a város áll, rohamosan süllyedni kezdett. A süllyedés üteme a város legveszélyeztetettebb, már a tenger szintje alá süllyedt, az óceántól hézagos betonfallal védett északi kerületeiben az évi 5 centit is meghaladja. Ez régen nem okozott volna gondot, bőségesen van víz, ami visszapótolhatná a kiszivattyúzottat. De mert lebetonozták az egész várost, a víz csak lefolyik a tengerbe, nem szívódik fel a földben.
Emiatt a számítások szerint 2030-ra akár a város nagyobb része is víz alá kerülhet, ennek pedig katasztrofális következményei lehetnek Indonézia gazdaságára is.
A helyzetet csak bonyolítja, hogy a lakosság teljesen bizalmatlan a korrupt politikai vezetéssel szemben, így azt sem hiszik, hogy valóban a város érdekében kéne elköltözniük a felszámolásra ítélt kerületekből. Inkább ingatlanmutyit sejtenek az intézkedések mögött, pedig azok részben valóban a város érdekét szolgálnák. A politikai hangulatot kihasználó iszlamista pártok pedig a kitelepítésre kijelölt kerületek lakóinak támogatásával megbuktatták a város korábbi kormányzóját, aki történetesen kínai származású volt, így még némi etnikai feszültséget is sikerült kelteni az országban.
A helyzet rossz, és nem tűnik úgy, hogy hirtelen bármi javulna. Ráadásul a Times jelentése szerint még ha sikerülne is megállítani a város süllyedését, még mindig ott van a globális felmelegedés miatt növekvő tengerszint problémája.
Forrás: