Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Évente átlagosan egy métert veszítenek vastagságukból az ausztriai gleccserek.


IGF/ÖAW/BLUE SKY Wetteranalysen

Eddig a jégtömeget elsősorban a gleccserek felszíne alapján becsülték meg. Az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) hegységkutató intézetének tudósai új módszert alkalmaztak a jég vastagságának mérésére. A Frontiers című szaklapban bemutatott tanulmány szerint a gleccserek 2006 és 2016 között tömegük egyötödét veszítették el.

Annak megállapításához, hogy egy gleccser különböző pontjain milyen vastag a jég, a kutatók az osztrák gleccserjegyzéket hívták segítségül. Ebben találhatók többek között a gleccserek körvonalairól szóló adatok, légi felvételek alapján készült magasságmodellek, valamint lézerszkennerektől származó információk is. Ezeket 58 osztrák gleccser vastagságáról szóló pontos mérési adatokkal kombinálták. Így valósághűen meg tudták határozni Ausztria minden gleccsere esetében a mindenkori topográfiai körülményekre jellemző jégvastagságot.

Nemcsak a jégtömegek jelenlegi eloszlásáról, hanem időbeni változásokról szóló információkat is szereztek így. "2006-ben Ausztria gleccsereinek teljes térfogata 15,9 köbkilométer volt" – mondta Helfricht. Ez a térfogat elegendő lenne ahhoz, hogy egész Ausztriát 16 centiméter magasan vízzel árassza el. A gleccserek aztán 2016-ra elveszítették jégtömegük egyötödét. A jégvastagság átlagos vesztesége ezzel évente egy méterre rúg – hangsúlyozták a tudósok.

Az új módszer segítségével kimutatták azt is, milyen nagy regionális különbségek mutatkoznak a gleccserolvadásban. Éppen az egy négyzetkilométeresnél kisebb jégfelülettel rendelkező gleccsereknél figyelhető meg a még meglévő jégtömeg erőteljesebb eltűnése. Ilyen például a Sonnblickkees- vagy a Brandner-gleccser.

A különbségek ismerete lehetőséget teremt a klímaváltozás regionális és lokális hatásainak pontosabb meghatározásához.

 

Forrás:

Idézet

A permafroston most kis lyukak vannak. Megnövekedett metánszintet találtunk a vízfelszín felett, és még többet a vízben, pont alatta. Nyilvánvaló, hogy a tengerfenék a forrása.

Dr. Orjan Gustafsson, a Stockholmi Egyetem kutatója az óceánból kiszabaduló metánról

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok