Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Az északi-féltekét borító permafrost több mint kétszer annyi szenet tartalmaz, mint a légkör, ami az olvadásának tempójától függően a globális klímaváltozás ’mammut’ hozzájárulójává teheti.

 

 

 

 

Erre a következtetésre jut egy közel két tucat tudósból álló csoport, az e héten, a Bioscience újságban megjelenő cikkükben. A cikk fő szerzője Ted Schuur, a Floridai Egyetem ökológia professzora. Schuur és munkatársai korábbi munkáikban a permafrost széntartalmát mérték fel Szibéria északkeleti részén. Az új kutatás ezt a felmérést terjeszti ki Oroszország, Európa, Grönland és Észak-Amerika permafrosttal borított további északi területeire. A permafrostban tárolt, 1672 milliárd tonnára becsült szénmennyiség több mint kétszerese a ma légkörben lévő 780 milliárd tonnának. „Ez nagyobb, mint gondoltuk”, mondja Schuur.

A permafrost folyamatosan fagyott talaj,  ami rendkívül lassan lebomló gyökereket, és egyéb szerves anyagot tartalmaz. Amikor megolvad, a szerves anyagban lévő szenet a baktériumok és gombák sokkal gyorsabban bontják le, és szén-dioxidot vagy metánt bocsátanak ki a légkörbe – mindkettő üvegházgáz.

A kutatók egyre jobban aggódnak e természetes folyamat miatt, ahogy a hőmérséklet a Föld legészakibb szélességi fokain emelkedik. Épp múlt héten jelentették be, hogy a Jeges-tengert borító tengeri jég mennyisége az idén nyáron új alacsony szintet érhet el. Eközben széleskörű az egyetértés abban, hogy a sarkvidéki területek fognak leggyorsabban melegedni, amely folyamat már látható a gleccserek világszerte gyorsuló olvadásában.

 

Két évvel ezelőtt Schuur és két munkatársa a Science újságban megjelent cikkükben azt mérték fel, hogy Északkelet-Szibéria 1 millió négyzetkilométernyi területén a permafrost 500 milliárd tonnányi szenet tartalmaz. Ebben az új cikkben a kutatók a különböző fajta permafrost talajok széntartalmára vonatkozó mérések kiterjedt adatbázisát e talajok becsült elterjedésével kombinálták Oroszországban, Európában, Grönlandon és Észak-Amerikában.

Schuur szerint a kutatók a permafrost széntartalmát három méteres mélységig mérték fel, két méterrel mélyebben, mint sok korábbi becslés. Bár a permafrost mélysége a helyszíntől függően igen változó, a felmérést három méteres mélységre alapozva „jobban érzékelhető a permafrost szénraktárának valódi mérete”, mondta Schuur.

Szerinte az új felmérés azért fontos, mert tükröz más klímaváltozási kutatásokat, amelyek azt sugallják, hogy egy bizonyos fordulópont után a természetes folyamatok jelentős mennyiségű üvegházgázzal járulhatnak hozzá, kiegészítve az ember-okozta, fosszilis üzemanyag szenet felszabadító ipari folyamatokat.

„Viszonylag kevés ember él a permafrost zónában. De jelentős mennyiségű szénkibocsátásunk lehet ezekről a félreeső területekről.” Óriási jelentőségű kérdés, hogy milyen gyorsan fogja a permafrost kiereszteni a tárolt szenet.

Schuur szerint a fosszilis üzemanyagok égetése kb. évente 8,5 milliárd tonna szén-dioxiddal járul hozzá. A trópusi erdők kiirtása, és az erdő helyettesítése legelővel, vagy más mezőgazdasággal évente kb 1,5 milliárd tonnát ad ehhez. Hogy mennyit fog a permafrost hozzátenni, az attól függ, milyen gyorsan olvad, de Schuur szerint kutatásai azt jelzik, hogy ez a jövőben megközelítheti évente a 0,8-1,1 milliárd tonnát, ha a permafrost tovább olvad.

 

A sarkvidék melegedésével és a permafrost olvadásával valószínű, hogy bokrok és fák fognak nőni a korábban tundrával borított területen – valóban, már megfigyeltek ilyen átalakulást Alaszka egyes részein, ahol a sarki tundra bokros vidékké válik. Mivel a növények szén-dioxidot vesznek fel és oxigént bocsátanak ki, úgy tűnhet, hogy ellensúlyozhatják, bármennyi szén is szabadul ki az olvadó permafrostból.

De Schuur szerint a permafrostban tárolt szén mennyisége sokkal nagyobb, mint ami a bokrokban és fákban található. Például egy kifejlett sarki erdő négyzetméterenként öt kg tárolt szenet tartalmazhat. De ugyanakkora területű permafrost talaj 44kg-t tartalmazhat, aminek 80%-a eltűnhet egy hosszantartó felmelegedés során. Mint mondja, „a lényeg az, hogy nem nevelhetsz elég nagy erdőt ahhoz, hogy ellensúlyozd a permafrostból kiszabaduló szenet.” …

 

(ScienceDaily, 2008. szeptember 7.)

Idézet

A klímaváltozás ítéletnapi órája egyre gyorsabban ketyeg éjfél felé; egyszerűen nem reagálunk elég gyorsan.

Károly herceg , Anglia

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok