Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Egysejtű élőlények maradványainak elemzésével lehet kétezer évre visszamenőleg megállapítani, milyen volt az időjárás Európa legészakibb pontján. Az eredmény: még akkor sem volt ilyen meleg a tenger, amikor Grönlandot valóban zölden virágzó legelők borították.

 

Legalább kétezer éve nem volt ilyen meleg az a tengervíz, amely Grönland partjai mentén kerül a Jeges-tengerbe az Atlanti-óceán északi részéből - derül ki abból a kutatásból, amelyet Robert Spielhagen, a mainzi tudományos akadémia munkatársa vezetett. A kutatócsoport vizsgálatai szerint a Spitzbergák és Grönland közötti Fram-szoros vize 1,94 Celsius-fokkal lett melegebb az elmúlt száz év alatt. (A Spitzbergák szigetcsoportja Norvégia és egyben Európa legészakibb része.) A kutatók szerint a tengervíz körülbelül 1,38 Celsius-fokkal langyosabb, mint amilyen a kora középkori melegperiódus (900 és 1300 között) alatt volt. E melegperiódusnak köszönhetően virágzó zöld mezőiről kapta a nevét Grönland is, ahol a fjordok környékén lágy szárú növények nőttek, az őslakosok és a viking telepesek állattartással foglalkoztak.

 

Az Arktisz gyors felmelegedése és a Jeges-tenger jégtakarójának olvadása szoros összefüggésben áll azzal a hőcserével, ami az Atlanti-óceán északi része és a Jeges-tenger között megy végbe. Az amerikai University of Colorado (Boulder) hó- és jégadatbázisa szerint Alaszkánál is nagyobb területről tűnt el a jég a Jeges-tengeren 1979 és 2009 között. Egyes oceanográfusok szerint a következő évtizedekben nyaranta teljesen jégmentes lesz az Északi-sark.

 

Az Arktisz olvadásához a hőt legfőképpen az észak-atlanti áramlatnak a Spitzbergák mellett levő ága szállítja. Az áramlat tulajdonképpen a Golf-áramlat folytatása, így a melegebb, sósabb víz miatt még télen is jégmentes a tenger a szigetcsoport körül. A klímaváltozás szempontjából azért is kritikus terület az Arktisz, mert nem mindegy, mekkora területen veri vissza a napsugárzást a Jeges-tenger jég- és hótakarója. A kellő vastagságú és kiterjedésű jég kialakulásához pedig hideg tengervíz szükséges. A jég gyakorlatilag a Jeges-tenger hőszigeteléseként viselkedik, teljes eltűnése felboríthatja az Észak-Amerika és Európa időjárását befolyásoló nagytérségű légköri jelenségek az utóbbi évszázadokban megszokott rendjét.

 

"Azt korábban is tudtuk, hogy az Arktisz a legérzékenyebb terület klímaváltozási szempontból a Földön. Most már arról is vannak adataink, hogy a Spitzbergák környékén messze meghaladja a több százéves átlagokat a vízhőmérséklet" - mondta el az eredményekről Thomas Marchitto, a  University of Colorado Arktisz-kutató intézetének munkatársa, a Science folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

 

A szigetcsoport időjárásáról százötven évre visszamenőeg állnak rendelkezésre adatok. Kiegészítésként a kutatócsoport az óceán fenekéről kiemelt üledékrétegek elemzésével következtetett a tengervíz hőmérsékletére - kétezer évre visszamenően. A szakemberek olyan egysejtű élőlények, a likacsosházúak (Foraminifera) maradványait használták mikroszkopikus hőmérőként, amelyek 45-200 méteres mélységben csak bizonyos hőmérsékletű tengervizet kedvelnek. E módszertől függően az egysejtűek házának kémiai összetételét is elemezték, amiből szintén azon vízrétegek hőmérsékletére következtettek, amelyben a foraminiferák éltek.

 

(ozonenetwork.hu)

Idézet

A metánkészlet kicipzározása a Földet potenciálisan több tíz fokkal felmelegítheti, és a folyamat geológiai értelemben nagyon gyors lehet.

Martin Kennedy, az UC Riverside professzora a metánhidrát kiszabadulásáról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok