Klímaváltozás, Globális felmelegedés

20 éve nem tapasztalt aszály sújtja Magyarországot, hiányosan kelt ki az őszi búza, bajban a repce, a kukorica és a krumpli, borsót pedig az Alföldön csak öntözhető területekre tudnak vetni a gazdák. Hiába műtrágyáznak, a növények nem tudják megfelelően felvenni sem a tápanyagot a szárazság miatt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat aszályindexe szerint jelenleg is súlyos vagy jelentős az aszály Bács-Kiskun, Csongrád, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék nagyobb részén, de áprilisban már a Dunántúlról is jelezték gazdák, hogy problémáik lesznek a növényeikkel.

Az aszályos időszak február eleje óta tart, márciusban az Alföld nagyobb részén 5 mm alatt alakult a havi csapadékmennyiség, de Kelet-Magyarországon is majdnem mindenütt 10 mm alatt maradt. A sokévi átlag ebben a hónapban 20-30 milliméterrel nagyobb. A helyzetet súlyosbítja, hogy a legszárazabb vidékeken már tavaly ősszel sem volt elegendő csapadék, egy Békés megyei gazda az M1-nek például azt mondta, összesen legalább 80-100 milliméternyi csapadék hiányzik a talajból a jó terméshez, de a legszárazabb régiókban ez akár 150 milliméter is lehet.

Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara osztályelnöke szerint az ősszel kb. 290 ezer hektáron elvetett káposztarepce jelentős része egyáltalán nem fog túlélni, több tízezer hektárt ki kell majd szántani. Ezen kívül a 950 ezer hektáron termelt őszi búzában is jelentős károk várhatóak.


Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

Raskó György agrárközgazdász és gazdálkodó a 444-nek azt mondta,

ebben a szezonban is 100 milliárd forint fölötti kárt hozhat a szárazság miatti búza- és repcehiány,

és a hiány nagyobb része valószínűleg a termelőknél fog lecsapódni, ugyanis Nyugat-Európában, az EU legnagyobb gabonatermelőinél valószínűleg nem lesz rossz a termés, a bőségesen rendelkezésre álló francia, német, holland és dán gabona pedig várhatóan alacsonyan tartja majd az exportárakat. Közben Ukrajna és Oroszország is növeli a gabonatermelését, így a keleti termelők is kedvező árakon nyomulhatnak be a kieső magyar gabona helyére.

Raskó a búzán kívül a kukoricát és a napraforgót emelte ki, mint aszálytól különösen sújtott növényeket, a kukoricát most gyakorlatilag porba kénytelenek vetni a gazdák, az Alföldön brutálisan lecsökkent talajvízszint miatt pedig a kukorica növekedésével is gondok lesznek, ha sürgősen nem érkezik csapadék. A gazdálkodó szerint az Alföldön tavasszal hagyományosan szinte mocsaras vidékek is teljesen szárazak és porzanak most.


Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

Az utóbbi években Magyarországon rendre nőtt a zöldségek és gyümölcsök ára, 2018-ban és 2019-ben különösen sokat drágult például a krumpli és a hagyma. Raskó szerint ezek közül a hagyma viszonylag könnyen és olcsón behozható az országba, a burgonya ára azonban szinte biztosan tovább nő majd a mostani aszály miatt.

Csikai Miklós kertészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Agrárkamara korábbi elnöke a 444-nek nyilatkozva a zöldborsóval kapcsolatos gondokat emelte ki, azt mondta, idén csak öntözhető földekre tudtak borsót vetni Szentesen, az általa vezetett mezőgazdasági cég földjein. Csikai saját adatai szerint 2019-ben eddig összesen 36 milliméternyi csapadék volt Szentes környékén, ami az ország egyik legaszályosabb vidéke most.

„A területeink nagy része tavaly ősz óta nem ázott át, minden csupa por, kőkemény a talaj.”

Csikai szerint a kormány komoly segítséget nyújtott a gazdálkodóknak azzal, hogy az öntözési szezon kezdetét április 15-ről március 1-re hozta előre, és az alap vízdíj csökkentése is sokat jelent, azonban aki az aszály miatt többet öntözne az előre tervezettnél, annak továbbra is az emelt díjat kell fizetnie. A szakember szerint most a legtöbb gazda, aki helyt akar állni a konzervgyárak és felvevőüzemek felvásárlási céldátumaira, többet kell öntözzön, éppen ezért reméli, hogy a kormány akkor is a gazdálkodók válla alá nyúl majd, amikor a mostani aszályból származó tényleges károk jelentkeznek.


Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

Raskó György szintén úgy gondolja, hogy az öntözésben sokat segíthetne az állam, de szerinte ezen a területen az ország legfontosabb hosszútávú feladata víztározók építése lenne a bővebb vizű folyókon, a Dunán, a Tiszán, a Bodrogon, a Rábán vagy a Dráván. „A gazdák aztán később kiépítenék a saját hálózataikat, de jelenleg nincs is hová csatlakozni.”

„Az ausztriai hegyekben most is van még hó, ami rövidesen elolvad. Az a víz Magyarországra is jön, de mivel nincsenek tározóink, néhány nap alatt levonul a folyóinkon, holott ezt be lehetne tározni az olyan aszályok idejére, amilyen ez is. Szörnyű hibáink vannak ezek a téren, egyszerűen nem találja meg a helyes utat az ország.”

Pedig nagyon egyszerű kiszámolni, mennyit lehet nyerni az öntözéssel: Raskó számításai szerint 1 hektár öntözött termőföld átlagosan 1 millió forint termelési értéket állít elő, 1 hektár öntözés nélküli pedig átlagosan 400 ezret. De ha csak 500 ezer forint plusszal számolunk hektáronként, 5 millió hektáron az is 2500 milliárd forint termelésiérték-növekedést jelent, és ennek a növekedésnek Raskó szerint kb. 1000 milliárdos nyereségtartalma is lehetne.

Ehhez képest semmi nem történik az ügyben, holott minden klímamodell szerint Magyarországon is egyre szélsőségesebb időjárási körülményekre kell majd felkészülnie a mezőgazdaságnak, így várhatóan a mostanihoz hasonló aszályok is gyakoribbak lesznek.

„Ha ezt 20 éve elkezdtük volna, az is késő lenne, mert 20-30 évbe telik, amíg ez a víztározó- és öntözőrendszer szépen kiépül.”

 

Forrás:

  • Sarkadi Zsolt, 444.hu, 2019. április 5.

Idézet

Ezt a levelet nem azért írjuk, mert a vegetáriánusság divat vagy érzelmi kérdés, hanem azért, mert egy nagyon vonzó lehetőség az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére, a Föld klímájának stabilizálására, és a globális élelmiszerbiztonság biztosítására.

Sir Paul McCartney és Dr. Rajendra Pachauri levele a "The Independent" újságban

 

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok