Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Egy új tanulmány szerint 90% a valószínűsége annak, hogy a globális felmelegedés miatt 100 éven belül 3 milliárd embernek választania kell majd, hogy éhezik-e, vagy családjával enyhébb éghajlatra költözik.



A tanulmány előrejelzése szerint a hőmérséklet a század vége felé valószínű magasabban lesz, mint azok a hőmérsékletek, amik az élelmiszerellátást 1900 óta legalább három alkalommal megroggyantották.

David Battisti, a Washingtoni Egyetem klímakutatója 23, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által tesztelt modellt használt annak kiszámítására, hogy a klímaváltozással hogyan fognak változni a hőmérsékletek. A korábbi vizsgálatoktól eltérően csoportja a növekedési időszak alatti hőmérsékletekre koncentrált szerte a világon. Ez lehetővé tette, hogy meghatározzák az élelmiszer ellátásra gyakorolt hatást.

Eredményeik szerint 90% a valószínűsége annak, hogy a trópusok és szubtrópusok átlagos hőmérséklete magasabb lesz, mint az előző évszázad legforróbb hőhullámai. Az ezeken a területeken élő több mint 3 milliárd emberrel, akiknek legtöbbje mind táplálék- mind jövedelemforrásként erősen függ a helyben termelt élelmiszertől, a hatások katasztrofálisak lehetnek. (lásd a térképeket )

Terjeszkedő sivatag
A Szahel-övezetben, a Szaharától közvetlen délre fekvő félsivatagos zónában 2080 és 2100 között az átlaghőmérséklet várhatóan néhány fokkal magasabb lesz, mint az abban a régióban 1900 és 2006 között átélt legforróbb hőmérsékletek. Ez egy olyan régió, ami a száraz időszakban sivatagra emlékeztet, és ahol a termények csak akkor nőnek, ha elég monszuneső van. Az1960-as évek végétől az 1990-es évek elejéig a Szahel emberemlékezet óta egyik legrosszabb szárazságát szenvedte el. Bár bizonyos részeire az időszakos monszunesők azóta visszatértek, a hőmérséklet még mindig olyan forró lehet, hogy az esővíz elpárolog, mielőtt földet érne.

„A Szahel olyan régió lehet, ahol a mezőgazdaság a jövőben nem tud fennmaradni”, mondja Battisti munkatársa, Rosamund Naylor, a Stanford Egyetem Élelmiszerbiztonsági és Környezeti Programjától. Jelenleg a mezőgazdaság foglalkoztatja a népesség 60%-át, és állítja elő a GDP 40%-át. „Elvándorlás várható a mezőgazdasági területekről más területekre, vagy más országokba. Erre fel kell készülnünk.”, mondja Naylor.

A termést kemény találat éri
Nem csak a szegény országok fognak szenvedni. A modellek szerint 2080-ra átlagosak lesznek az olyan hőhullámok, mint ami 2003-ban Európát sújtotta, 52000 ember halálát okozva. A 2003-as hőhullám nemcsak életeket követelt, hanem hosszútávú hatást gyakorolt Európa élelmiszer ellátására. A legmagasabb hőmérsékletek a nyári növekedési időszak csúcsán ütöttek be. Olaszországban a kukorica hozama egyetlen év alatt 36%-kal csökkent; Franciaországban a gyümölcstermés negyede elveszett.

1972 nyarán Délkelet-Ukrajna és Délnyugat-Oroszország hőmérséklete 2-4°C-kal volt magasabb az akkori hosszútávú átlagnál. Az a régió jelentette a korábbi Szovjetunió fő éléstárát. A hőhullám hatására az egész Szovjetunió gabonatermése 13%-kal csökkent. A kormány ahelyett, hogy a problémát megoldotta volna házon belül, mint ahogy korábban tette, váratlanul elhatározta, hogy kilép a világpiacra. Ez hatással volt a globális gabonaárakra.

Tudományos megoldás?
„Kutatásunk azt mutatja, hogy a szárazföldi hőmérsékletek azokban az évszakokban, amikor a fő terményeket termesztik, messze el fognak térni a normálistól. Erre fel kell készülnünk.”, mondja Naylor. Hozzáteszi, hogy ha a hiány világszerte ugyanakkor lép fel, akkor a globális élelmiszerpiacok nem tudnak majd segítséget nyújtani.

Sok mezőgazdasági kutató számára a megoldás olyan fajtákban rejlik, amiket akár géntechnológiával, akár nemesítéssel hőtűrőbbé tettek. „Az új fajták kifejlesztéséhez, teszteléséhez, kibocsátásához, és ahhoz, hogy a vetőmag számottevő mennyiségben a termelők rendelkezésére álljon, a modern eszközök ellenére több mint egy évtized kell”, mondja Marianne Banziger, a CIMMYT mezőgazdasági kutatóintézet globális kukoricaprogramjának igazgatója. „Most kell változtatnunk a befektetési stratégiánkon, vagy különben súlyos élelmiszer bizonytalanságok felé haladunk.”

 

(Catherine Brahic, New Scientist, 2009. január 8.)

Idézet

A hús nem csak a földről szól. A vízről van szó, a gyógyszerről, energiáról, a szállításról. A szállításból származó szennyezésről, mindenről, és a lelkiismeretről - az embereket beteggé teszi.

Ching Hai Legfelsőbb Mester a húsfogyasztásról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok