Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Ezzel a címmel jelent meg tegnap az index.hu cikke. A metán szerepe a klímaváltozásban nem újdonság, évek óta közlünk cikkeket erről. Tudományos körökben régóta ismert a metán és a metán-klatrátok kulcsfontosságú szerepe az öngerjesztő folyamatokban. Jusson eszünkbe, hogy szibériai fagyott mocsarak olvadása miatt egyre több metán jut a légkörbe. Hasonlóan sarkvidéki jégsapkák olvadása miatt a tengerfenékről is metán jut a légkörbe, amit tovább fokozza a felmelegedést.

A Metán nagyon erős üvegház gáz, ami gyorsan távozik a légkörből. Ezért a metánkibocsátás csökkentésével komoly eredmény érhető el a globális felmelegedés megfékezésében.

Nagy baj inkább azért van, mert az emberiség nem elég gyorsan reagál a klímaváltozásra.

(szerk.)

A cikk:

Eddig nagyon alulbecsülték az üvegházhatást okozó metán globális kibocsátásának mértékét. A legfrissebb, minden eddiginél átfogóbb vizsgálat szerint a korábbi becslésnél

kétszer több ilyen gáz kerül a légkörbe.

A Nature című tudományos lapban publikáló tudósok az eddigieknél 100-szor nagyobb adatbázissal dolgoztak, és olyan módszertant alkalmaztak, amivel elkerülhetők a korábbi modellek alapját képező feltételezések.

Az új számítások szerint a fosszilis üzemanyagok, a gáz, az olaj és a szén használatakor, előállításakor 20-60 százalékkal több metán szivárog a légkörbe, mint ahogy eddig sejtették. Ennek a mértékét minden tanulmány alulbecsülte - mondta Stefan Schweitzke, az USA Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézetének (NOAA) munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Az ipari és természetes források kibocsátása együttesen 60-110 százalékkal magasabb a korábbi becsléseknél.

Ennek a felfedezésnek komoly hatása lehet a klímaváltozás elleni globális küzdelemre, amelyben a hőmérséklet növekedését 2 Celsius-fok alatt szeretnénk tartani. Pontosabban szólva: nehezebb lesz elérni az ENSZ által kitűzött célt, mint ahogy azt gondolták.


A nemrég felfedezett 7 szibériai kráter egyike,
amiknek tudósok szerint a metánkibocsátáshoz és a klímaváltozáshoz lehet közük.

Fotó: Vasily Bogoyavlensky / AFP

Bár a metán messze nem olyan hosszú életű, és kisebb mennyiségben van jelen, mint a szén-dioxid, százéves viszonylatban vizsgálva a felmelegedést okozó hatása 28-szor erősebb. A szén-dioxid után a metán a második fő oka a globális felmelegedésnek, és az elmúlt 250 évben több mint kétszeresére nőtt a légköri metán mennyisége.

Rejtélyes módon 1999-ben tetőzött a metánszint, ezután egészen 2007-ig stagnált, amikor megint meredeken nőni kezdett a mennyiség. Ennek az okát még nem ismerik a tudósok, és nem valószínű, hogy a fosszilis üzemanyagok állnak mögötte.

Az éves metánkibocsátás jelentős részéért felel a természet, a mocsarak, erdőtüzek és a vadállatok, ugyanakkor a legtöbb gázt - kétszer többet, mint hittük - az emberiség bocsátja ki. Ebben éppúgy bűnös a fosszilis üzemanyagok gyártása, mint a szemétlerakóink, a rizsföldjeink, valamint a milliószámra tenyésztett szarvasmarhák.

 

(forrás: index.hu, 2016. 10. 06. / phys.org 2016. 10. 05.)

Idézet

Választanunk kell. Kitarthatunk a megszokott viselkedés mellett, és nézzük, ahogy a gazdaságunk zsugorodik és a civilizációnk felbomlik, vagy elfogadhatjuk a B tervet, és lehetünk az a nemzedék, amelyik mozgósít a civilizáció megmentésére. A mi nemzedékünk fogja meghozni a döntést, de ez a földi életre az összes utánunk jövő nemzedék számára hatással lesz.

Lester R. Brown, az Earth Policy Institute elnöke

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok