Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Üzleti érdekek akadályozzák, hogy fellebbenjen a fátyol: erre fog rámenni a bolygó és a saját életünk?



2006-ban megjelent az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egy 400 oldalas tanulmánya , ami szerint az állattartás szén-dioxid egyenértékben számolva 18%-kal járul hozzá a globális felmelegedéshez, többel, mint a figyelem középpontjában álló közlekedés összes formája együttvéve (13,5%). Ezen belül az állattartás felelős a CO2 kibocsátás 9, a metán kibocsátás 37, és a dinitrogén-oxid kibocsátás 65 százalékáért. Azóta lassan három év eltelt, a globális felmelegedés egyre sürgetőbb körülményei között ez egész korszaknak számít. Nézzük meg, mi is történt azóta!

Tudományos körökben az utóbbi időkben nagy riadalmat kelt, hogy a globális felmelegedés a vártnál sokkal gyorsabban zajlik. Sok esetben a tudósok ott tartanak, hogy nem megjósolni, de még utólag magyarázni sem tudják az eseményeket. Ahogy pl. Mark Serreze, az USA egyik vezető klímakutatója az Északi-sarvidék olvadásáról nemrég mondta , „A változás üteme kezdi felülmúlni a képességünket, hogy lépést tartsunk vele, annak megértése tekintetében.”

A korábbi sok évtizedre, netán évszázadra szóló előrejelzésekkel szemben ma teljesen reálisnak tűnik az, hogy az Északi-sark jege végleg elolvad a közeljövőben. Ha egyszer elolvadt, a jelenlegi, melegedő körülmények között nem fog újraképződni. Ez teljesen egyértelműen nagy fordulópont, sokak szerint ez az, ahonnan a folyamat visszafordíthatatlanná válik. Ha csak egy kis esély is van rá, hogy ez így van (és jókora esély van rá), akkor nem ezt kellene-e minden áron megakadályozni? Miért vitázik még mindig a tudományos és politikai közvélemény x százalékos CO2 csökkentésről, több évtizedes céldátumokkal? Ha van megoldás, nem valahol egészen máshol kellene-e keresni?

A metánról az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) 2007-ig csak 100 éves melegedést feltételezve adott meg úgynevezett globális felmelegedési potenciál (GWP) adatot. Eszerint a metán 1 molekulája 23x erősebb üvegházgáz, mint a szén-dioxidé. Mivel lényegesen kisebb koncentrációban van jelen a légkörben, összességében eszerint mégis a második legfontosabb üvegházgáz. Majd a gyorsuló melegedést látva, az IPCC 2007-es jelentésében megad egy 20 éves intervallumra szóló, 72x GWP adatot is a metánra.

Ha csak eszerint újraszámolnánk a globális felmelegedésben szerepet játszó gázok hozzájárulását, már a metán lenne a legfontosabb, a legnagyobb veszélyforrás. Megtették-e ezt hivatalos körökben? Miért nem?

Átszámolta-e a FAO a jelentését a 72x metán szorzóval? Miért nem? Mert akkor az is kiderülne, hogy rövidtávon nemcsak a metán a legnagyobb veszélyforrás, hanem a veszélyes üvegházgázok messze  legnagyobb forrása az állattartás?

Mennyi is valójában a metán hozzájárulása a globális felmelegedéshez? Mérvadó-e akár a 20 évre javasolt, 72x metán szorzó akkor, amikor 4-5 éven belül elérhetjük a vissza nem fordítható pontot? Lehet, hogy a metán hozzájárulása ilyen rövid időtatamon belül még ennél is sokkal több? Lehet, hogy pár éven belül semmi más nem számít, és csak a metánra kellene koncentrálnunk? Miért nincs rövidebb időtartamra szóló metán GWP adat az IPCC-től, vagy bármilyen tudományos forrásból?

Megkapja-e az állattartás hozzájárulása, és annak megoldási módjai, akár csak a 2006-os FAO jelentés szerinti 18%-nak kijáró figyelmet? Miközben egymást érik az energia és közlekedési szektort érintő konferenciák, hány konferencia volt az állattartás és klímaváltozás kapcsolatáról? Miért nincsen? Mi a fülsiketítő csend oka?

A rengeteg megválaszolatlan kérdésre két figyelemre méltó hír a közelmúltból, a csend lehetséges okáról: Bár Németországban helyi vizsgálatokkal is bizonyították az állattartás hozzájárulását a klímaváltozáshoz, „amikor eljön a pillanat, hogy a rossz hírt eljuttassák az átlagpolgárhoz, a politikusok hirtelen kényes helyzetben vannak.” Az ok két vezető beosztású környezetvédelmi szakember szerint: „A lobby jól szervezett.” „Senki sem meri azt mondani, hogy kevesebb húst, és több növényi alapú fehérjét kellene ennünk”.

Nemrég hírt adtunk arról, hogy „Az Európai Parlament Éghajlati Bizottsága az üvegházgáz kibocsátási célokat megvitatva hivatalosan is elismerte az állatállomány hozzájárulását a globális felmelegedéshez, és a metán csökkentése érdekében javasolta az állattartó ágazatnak adott támogatások felülvizsgálatát.” Azonban az Európai Parlament már ezt felülbírálva „törölte a szöveg egy részletét, ami világszerte a húsfogyasztás csökkentésére szólított fel.” A sajtó által ráadásul félrevezető módon tálalt hírre az egyik vegán honlap szakírója így reagált: „A konfliktus a Föld klímájának stabilizálása iránti igény, és a mezőgazdasági lobbi kormányzati vezetők feletti hatalma között van.”

Valóban úgy gondolja-e bármelyikünk, hogy anyagi, politikai, vagy bármilyen egyéb érdeke fontosabb mindannyiunk puszta életben maradásánál? Ideje felébrednünk, amíg nem késő! Csak egyetlen megoldás van!

Idézet

Nem kell feláldoznunk semmilyen gazdasági vagy társadalmi fejlődést. Ez csak munkahely váltás. Irányt váltunk, hogy más munkákat végezzünk, más gazdasági terveket hajtsunk végre.

Ching Hai Legfelsőbb Mester a klímaváltozást kivédõ környezetbarát zöld munkahelyekről

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok