A globális felmelegedés veszélyei

A Mount Everest közelében kialakult tavak áradás esetén veszélyt jelenthetnek a környező településekre.

Az évszázad végére olyan párás hőhullámok érhetik el a Perzsa- öböl térségének bizonyos részeit, hogy akár néhány órás szabadban tartózkodás is veszélyes lehet az emberi testre. Az erről szóló tanulmányt hétfőn tették közzé a Nature Climate Change szaklapban.

Az ok nem meglepően a globális felmelegedés, a Közel-Kelet bizonyos részein olyan hőmérsékletemelkedés lehet, amelyet egyszerűen nem tud már elviselni az ember. A meleg öbölmenti vizek melletti légkö párásodása azért lehet veszélyes, mert a test már nem képes izzadással kiegyenlíteni a hőháztartását.

Dan Kitwood— Getty Images

Mégha Európa birkózik is azzal, hogy hogyan csillapítsa a bevándorlási hullámot, a szakértők figyelmeztetnek: az áramlat valószínűleg súlyosbodni fog, ahogy a klímaváltozás kiváltó tényezővé válik.

Elég csak elolvasni az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzését, hogy igazuk legyen azoknak, akik féltik Európát. Ha nem gondolja meg magát az időjárás, akkor itt bizony előbb-utóbb Afrika lesz, a Jobbik retteghet, a leleményesebbek viszont gondolkozhatnak azon, hogy a sertéstenyésztésről átállnak a banántermesztésre.

Áder szerint a klímaváltozás miatt a jelenleginél sokkalnagyobb mértékü migráció indulhat el a világon.

Az ipari és a digitális forradalom után a klímaforradalom korát éljük – mondta Áder János köztársasági elnök kedden a Műegyetem tanévnyitóján.

Múlt héten tartották Stockholmban éves vízügyi konferenciájukat az ENSZ, az OECD, a Világbank és minden egyéb más globális szervezet szakértői az egyre fenyegetőbb globális vízválságról, illetve arról, hogy mit lehetne kezdeni vele. De mégis, mi ez a hiszti a víz körül?

GlobalisFelmelegedes.info szerk.:
Maguk a döntéshozók elismerik, és a cikkíró is leírja, hogy irtózatos mennyiségű víz megy az állati takarmány előállítására. Szomorú, hogy ennek ellenére a megoldási lehetőségek között nem foglalkoznak a húsfogyasztás csökkentésével.

Fotó: Jan Sochor/con

Az elmúlt heteket két téma határozta meg: egyrészt a menekültáradat, másrészt a szélsőséges időjárás. Pedig ha visszanézzük, hogy a lassan két évtizedes előrejelzések mit jósoltak arra az esetre, ha semmit se teszünk a klímaváltozás ellen, akkor nincs min meglepődni: térségünkre gyakori hőhullámokat és extrém csapadékeloszlást, valamint globális klímamenekülteket jövendöltek a szakértők. A jóslatokat azonban senki nem vette elég komolyan, hisz azóta is folyamatosan nő a globális üvegházgáz-kibocsátásunk. Magyarország pedig végképp nem jár élen a klímaválság elleni harcban, hisz nemcsak az egy főre jutó kibocsátásunk van jelentősen a világátlag felett, de a megújuló energiák terén is csúnya lemaradásban vagyunk.

A közép-ázsiai hegyek gleccserei négyszer gyorsabban olvadnak a világátlagnál, és ez Üzbegisztántól Nyugat-Kínáig veszélyezteti a létfontosságú folyókat - írja az MTI. A potsdami GFZ kutatóintézet kutatása arra figyelmeztet, hogy a 2050-es évekre a megmaradt jég fele eltűnhet, a régiót vízhiány fenyegeti.

Az egymással szomszédos országok erre adott válaszai, megoldásai katonai konfliktusokhoz vezethetnek.

Az elmúlt 50 évben átlagosan egy méterrel emelkedtek az árvizeknél várható legmagasabb vízszintek, volt ahol 1,9 méterrel, ezért a következő években új víztározókra, a töltések magasítására és a folyómedrek rendbetételére lesz szükség – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese.

A világ egyik legismertebb klímakutatója szerint a legtöbb tengerparti város már csak néhány évtizeden át marad lakható.