A globális felmelegedés veszélyei
Megszületett az első tudományos bizonyíték arra, hogy az emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás is hozzájárul az árvizek kialakulásához. Ahogy egyre több üvegházgáz kerül a levegőbe, úgy nő az esélye a heves esőzések és áradások kialakulásának az egyébként is csapadékos területeken, míg máshol ez a víz hiányozni fog.
Rekordmértékben olvadt 2010-ben a grönlandi jégtakaró - mutatták ki kutatók. A modellbecslések szerint a hatalmas jégtömegből tavaly mintegy 530 milliárd tonna olvadt el, ami közel kétszerese az 1958 és 2009, illetve az 1979 és 2009 közötti átlagnak (274, illetve 285 milliárd tonna), és meghaladja az eddigi 2007-es rekordot is.
Az USA Országos Óceán- és Légkörkutatási Hivatalának (NOAA) kutatói friss tanulmányukban azt találták, hogy az olyan fajok, mint az atlanti tonhal és kardhal jobban ki vannak téve az emberi halászatnak, mivel az óceán oxigénhiányos régióiban nem tudnak megmaradni.
Egy ausztrál tengerkutató meghúzza a vészharangot az óceán nagy halott zónáinak terjedése miatt. Ove Hoegh-Guldberg, a Queensland Egyetem és az ARC Center of Excellence for Coral Reef Studies (CoECRS) professzora szerint növekvő bizonyíték van arra, hogy a bolygó múltjában lezajlott öt tömeges kihalási eseményből legalább négyben az óceán csökkenő oxigénszintjei döntő szerepet játszottak.
Ugyanolyan téli hagyománnyá vált, mint a pezsgő szilveszterkor – az év első jelentős hóvihara előhozza a klímaszkeptikusokat. És a hóvihar, ami az USA keleti részének nagy részét megfagyasztotta alig pár nappal a tél hivatalos kezdete után, mindenképp jelentősnek minősül. Bár a kocsibeállódat vastagon borító hó alig idézi fel egy veszélyesen melegedő bolygó képét, ez nem jelenti azt, hogy az éghajlatváltozás egy mítosz.
A Global Drought Monitor, a londoni University College által kidolgozott besorolási rendszer szerint 2010 októberére az Amazonasz-esőerdő nagy sávjai kivételes szárazságon estek át, ami még a rendkívüli szárazságon is túl van.
A hétköznapokban közvetlenül nem érezhető különbséggel, 2010 lett a legmelegebb év az éves átlaghőmérsékletek tudományos igényű rögzítése, a 19. század második fele óta. Amerikai meteorológusok szerint a tavalyi átlaghőmérséklet 0,62-0,74 Celsius-fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál.
Egy friss esettanulmány, amit a Világbankot, az ENSZ-t, az Európai Uniót és a World Vision Alapítványt képviselő kutatók közösen folytattak le, kilenc ázsiai nagyvárost azonosított, amelyek a közeli jövőben súlyos áradás kockázatának vannak kitéve.
A klímaváltozás valószínűleg fokozta a tavaly december óta tartó, eddig 16 halálos áldozatot követelő queenslandi esőzések és árvíz intenzitását - fejtették ki kutatók.
Algériában cukrot követeltek egy erőszakos tüntetés résztvevői a múlt héten, ami az első látványos jele annak, hogy a 2008-as éhséglázadások idején beállított magasságokba emelkedett az alapvető élelmiszerek ára januárra. Az ENSZ szerint gabonahiány fenyegeti a világot, több mint 80 ország pedig készülhet az éhezésre, bár az idei évet még ki lehet húzni a felhalmozott tartalékokkal.