A globális felmelegedés veszélyei

Ugyanolyan téli hagyománnyá vált, mint a pezsgő szilveszterkor – az év első jelentős hóvihara előhozza a klímaszkeptikusokat. És a hóvihar, ami az USA keleti részének nagy részét megfagyasztotta alig pár nappal a tél hivatalos kezdete után, mindenképp jelentősnek minősül. Bár a kocsibeállódat vastagon borító hó alig idézi fel egy veszélyesen melegedő bolygó képét, ez nem jelenti azt, hogy az éghajlatváltozás egy mítosz.

A Global Drought Monitor, a londoni University College által kidolgozott besorolási rendszer szerint 2010 októberére az Amazonasz-esőerdő nagy sávjai kivételes szárazságon estek át, ami még a rendkívüli szárazságon is túl van.

A hétköznapokban közvetlenül nem érezhető különbséggel, 2010 lett a legmelegebb év az éves átlaghőmérsékletek tudományos igényű rögzítése, a 19. század második fele óta. Amerikai meteorológusok szerint a tavalyi átlaghőmérséklet 0,62-0,74 Celsius-fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál.

Egy friss esettanulmány, amit a Világbankot, az ENSZ-t, az Európai Uniót és a World Vision Alapítványt képviselő kutatók közösen folytattak le, kilenc ázsiai nagyvárost azonosított, amelyek a közeli jövőben súlyos áradás kockázatának vannak kitéve.

A klímaváltozás valószínűleg fokozta a tavaly december óta tartó, eddig 16 halálos áldozatot követelő queenslandi esőzések és árvíz intenzitását - fejtették ki kutatók.

Algériában cukrot követeltek egy erőszakos tüntetés résztvevői a múlt héten, ami az első látványos jele annak, hogy a 2008-as éhséglázadások idején beállított magasságokba emelkedett az alapvető élelmiszerek ára januárra. Az ENSZ szerint gabonahiány fenyegeti a világot, több mint 80 ország pedig készülhet az éhezésre, bár az idei évet még ki lehet húzni a felhalmozott tartalékokkal.

Egy új kutatás azt mutatja, hogy a Föld északi felének átfogó melegedése hideg teleket eredményezhet. A tengeri jég zsugorodása az Északi-sarkkör keleti részén az alacsonyabb légrétegek regionális felmelegedését okozza – ami erős anomáliákhoz vezethet a légköri légáramlatokban, összességében kiváltva az északi szárazföldek lehűlését, egy, a Journal of Geophysical Research-ben nemrég megjelent tanulmány szerint.

Egy új holland tanulmány a víz, mint globális kérdés fontosságát hangsúlyozza. Marc Bierkens professzor és az Utrechti Egyetem csoportja a talajvizet, mint erőforrást vizsgálta, és azt találták, hogy kimerülésének sebessége 1960 és 2000 között több mint kétszeresére nőtt, a vízkészletből évente 280 köbkilométer víz tűnt el. A legtöbb víztároló esetében a kinyerésnek ez a sebessége messze felülmúlja utánpótlásukat.

Az USA és sok más sűrűn lakott ország a következő évtizedekben súlyos és hosszan tartó szárazsággal fog szembenézni, Aiguo Dai, az USA Országos Légkörkutató Központ (NCAR) kutatójának tanulmánya szerint. A részletes elemzés szerint az éghajlatváltozással együtt járó melegedés valószínű fokozódóan száraz körülményeket fog teremteni a bolygó nagy részén a következő 30 évben, egyes területeken a század végére a modern időkben ritkán, vagy soha nem tapasztalt méreteket öltve.

Egy friss USA National Research Council jelentés bemutatja a globális átlaghőmérséklet minden egyes foknyi emelkedésének környezeti hatását. Ezek közé tartozik a csapadék akár 10%-os csökkenése az olyan száraz területeken, mint az USA délnyugati része, a mediterrán régió és Afrika déli része, erdőtüzekkel együtt, amik például az USA-ban háromszor akkora területet fognak felemészteni. A folyóvölgyek 10%-kal kisebb vízáramlást könyvelhetnek el, és egyes termények hozama minden egyes foknyi hőmérséklet emelkedéssel 15%-kal fog csökkenni az USA-ban, Afrikában és Indiában.