A húsipar, haszonállat tartás a klímaváltozás egyik legfőbb oka

Az Európai Parlament tagjai közül többen elutasítják, hogy az uniós adófizetők pénzéből támogassák a nagy volumenű intenzív sertésipart, amelyet nagyban veszélyeztet egy speciális baktérium.

Egy új jelentés kijózanító olvasmányt nyújt, bizonyítva a tányérunkon lévő hús és a környezet pusztulása közti közvetlen kapcsolatot.

A hús és tejtermék iránti növekvő igénytől hajtva az állattartás növekvő termelésének komoly és visszafordíthatatlan hatása lehet az egész bolygóra. Egy új elemzés szerint, ha a hús, baromfi, tojás és tejtermék iránti igény lépést tart az előrejelzésekkel, akkor 2050-re az állattartás környezeti következményei a bolygó szempontjából biztonságosnak tartott összes üvegházgáz kibocsátások 70%-áért lehetnek felelősek. Ez kevés teret hagy az üvegházgázok összes egyéb forrásának, például a közlekedésnek és áramtermelésnek, amelyek jelenleg a kibocsátások több mint 80%-át jelentik.

A ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) műhold adatainak felhasználásával a kaliforniai (USA) Stanford Egyetem kutatói úgy találták, hogy 1980 és 2000 között a trópusi termőföld növekedés több mint 80%-a nem a meglévő földek felhasználásából származott, hanem erdőirtásokból, elsődlegesen esőerdőkből. Azt is dokumentálták, hogy az erdőket legelők létrehozása miatt irtják, valamint állati takarmányozásra használt termények, úgy mint szója és pálmaolaj termesztéséért.

A nagyüzemi állattartás környezeti és társadalmi hatásairól készített tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport a Stanford Egyetem és az USA mezőgazdasági minisztériuma vezetése alatt.

A húsfogyasztás hajtja az esőerdők pusztulását és a globális felmelegedést. Az Earth Policy Institute nemrég közzétett jelentése részletes bepillantást nyújt a szójahozamok globális trendjéről, és feltárja kapcsolatát a trópusi esőerdők pusztulásával.

Az alábbi vezércikk nem kisebb presztízsű újságban jelent meg, mint a Nature Geoscience, a legrangosabb földtudományokkal foglalkozó folyóirat.

Az igazság feltárása a bolygó megmentéséért. Videó a Világbank két kutatójának tanulmányáról, melyben bemutatják, hogy az állattartás a klímaváltozás legalább 51%-áért felelős.

Egy középtermetű kutya táplálásának ökológiai költsége akkora, mintha évente tízezer kilométert vezetnénk egy 4,6 literes Land Cruisert - állítja két új-zélandi építész nemrég megjelent könyvében.

Robert Goodland és Jeff Anhang 2009-ben, a World Watch Magazine-ban megjelent elemzése szerint az állattartás hozzájárulása a klímaváltozáshoz legalább 51%! A kutatók a megoldást és annak gazdasági vonatkozásait is alaposan megvitatják.

Új tudományos adatok szerint a klímaváltozásban az állattartás szerepe legalább 50%.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) új jelentésében – „A környezeti élelmiszerválság” – kijelenti, hogy a jelenlegi hústermelés ténylegesen súlyosbítja az élelmiszerválságot és a klímaváltozás hatásait. Ez az állattartás fenntarthatatlan energia, gabona és víz iránti igénye miatt van. Achim Steiner, az ENSZ főtitkárhelyettese, és az UNEP ügyvezető igazgatója az új felmérésben felmerült néhány területről beszél.