A klímaváltozás szélsőséges hatásai

A szélsőséges időjárás és a természeti törvényeket nem tisztelő területhasználat együtt vezetett az elmúlt hetek árvízi tragédiáihoz.

Jegesmedvék végveszélyben, szélsőséges időjárási viszonyok, elsivatagosodás és a közvetlen gazdasági károk - a klímaváltozás lehetséges következményeinek mindezek csak egy részét jelentik. Többnyire mind hallottunk ezekről, de vajon tudjuk-e, mi magunk mennyiben vagyunk e hatásokért felelősek, és egyáltalán: mit jelent ma Magyarországon a klímatudatosság?

A világ vezetői kétségbe vannak esve a klímaváltozás felgyorsulása miatt. A klímakonferencia csúfos kudarca egyértelműen bizonyítja, hogy bár rettenetesen aggódnak, hogy szép kényelmesre épített világrendjük alapjaiban rendül meg, ha nem változtatnak rajta – képtelenek bármiféle érdemi változtatás elhatározására.

A május közepén lezajlott áradások után újra kétségbeejtő a helyzet Észak-Magyarországon. Edelényben átszakította a gátat az ár, de a Bódva mellett árad a Sajó, a Hernád, az Ipoly és a Duna is, házak omlottak össze, ezreket kellett kitelepíteni, egész falvakat lepett el a víz.

A melegedő éghajlat az erdők drasztikus hanyatlásához vezet. A világ különböző területein hatalmas erdős területek pusztulnak.

A tudósok szerint a rendkívüli téli időjárás beleillik a globális felmelegedésbe. Amerikai és európai kutatók értékelése szerint is a fagyosan hideg időjárás és a masszív viharrendszerek, amelyek az múlt telet az USA-ban és Európában is jellemezték, mind részei egy melegedő éghajlatnak.

Ökológiai pusztulásunkról ír a világhírű brit természetbarát, Sir David Attenborough.A BBC természetműsorok narrátoraként  híressé vált Sir David Attenborough írta az előszavát a „Csendes nyár: A természet állapota Nagy-Britanniában és Írországban” (Silent Summer: The State of Wildlife in Britain and Ireland) című könyvnek, amely sok növény- és állatfajnak az emberi tevékenység miatti, veszélyeztetett jövőjét ábrázolja.

Évtizedekig tartó aszály monszunokkal tarkítva hozzájárulhatott az ősi khmer civilizáció bukásához 600 évvel ezelőtt. Ősfák évgyűrűinek tanulmányozásával bizonyosodtak meg erről a kutatók.

Az 1880-ban megkezdett földfelszíni hőmérsékletmérések óta, az elmúlt egy évtized bizonyult a Föld legforróbb időszakának.

Ahogy az USA közép-atlanti vidékének hóvihar-sújtotta lakói felkészülnek, hogy kiássák magukat az évszak harmadik nagy viharából, eltűnődhetnek két dolgon: miért nem fektettünk be egy hófúvóba, és mit történt a klímaváltozással?