A klímaváltozás szélsőséges hatásai

„Oroszország ég, Pakisztán vízbe fullad – a delegátusok úgy tűnik, mégis boldogan folytatják, mintha a világon az összes idő az övék lenne”, mondja Wendel Trio, a Greenpeace klímapolitikai igazgatója.

Több mint 13 millió embert érintenek a pakisztáni árvizek, ami több, mint a 2004-ben az Indiai-óceán mentén pusztító szökőár, a 2005-ös kasmíri és a 2010-es haiti földrengés nyomán segítségre szorulók száma együttvéve - közölte hétfőn az ENSZ.

A mostanihoz hasonló rendkívüli hőség Oroszország ezeréves történelme során még nem volt Moszkvában: "semmi hasonlót nem rögzítettünk sem mi, sem elődeink", jelentette ki hétfőn moszkvai sajtóértekezletén Alekszandr Frolov, a központi meteorológai intézet vezetője.

Az Északi-sarkvidék melegebb klímája hatással van az Északi-sark légnyomására, és eltolja bolygónkon a szélmintázatokat. Több hideg és havas télre számíthatunk Európában, Kelet-Ázsiában, és Észak- Amerika keleti részén.

A NASA klímakutatóinak átfogó, globális levegő és tengeri hőmérséklet elemzése azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedben a bolygó nem ment át lehűlési perióduson, és tovább melegszik, körülbelül évtizedenként 0,17 Celsius fokkal.

A szélsőséges időjárás és a természeti törvényeket nem tisztelő területhasználat együtt vezetett az elmúlt hetek árvízi tragédiáihoz.

Jegesmedvék végveszélyben, szélsőséges időjárási viszonyok, elsivatagosodás és a közvetlen gazdasági károk - a klímaváltozás lehetséges következményeinek mindezek csak egy részét jelentik. Többnyire mind hallottunk ezekről, de vajon tudjuk-e, mi magunk mennyiben vagyunk e hatásokért felelősek, és egyáltalán: mit jelent ma Magyarországon a klímatudatosság?

A világ vezetői kétségbe vannak esve a klímaváltozás felgyorsulása miatt. A klímakonferencia csúfos kudarca egyértelműen bizonyítja, hogy bár rettenetesen aggódnak, hogy szép kényelmesre épített világrendjük alapjaiban rendül meg, ha nem változtatnak rajta – képtelenek bármiféle érdemi változtatás elhatározására.

A május közepén lezajlott áradások után újra kétségbeejtő a helyzet Észak-Magyarországon. Edelényben átszakította a gátat az ár, de a Bódva mellett árad a Sajó, a Hernád, az Ipoly és a Duna is, házak omlottak össze, ezreket kellett kitelepíteni, egész falvakat lepett el a víz.

A melegedő éghajlat az erdők drasztikus hanyatlásához vezet. A világ különböző területein hatalmas erdős területek pusztulnak.